A sikerhez márkaépítésre is szükség van
Fotó: Shutterstock

Külföldön szakíthatnak nagyot a magyar élelmiszertermelők?

Feldolgozott élelmiszerekkel kell megcélozni a hatalmas külföldi piacokat, de a sikerhez márkaépítésre is szükség van – véli Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója. A szakemberrel készült interjút szemléztünk.


A magyar élelmiszergyártóknak érdemes lehet a határon túlra is tekinteniük

Egyre több ember él a Földön, ezért egyre több élelmiszerre van szükség. Ondré Péter szerint emiatt érdemes a magyar élelmiszergyártóknak a külföldi piacok felé is fordulniuk. Azonban nem állunk rosszul az élelmiszerexporttal.

Magyarország rendkívül erős az élelmiszer-előállításban. Megvannak hozzá a jó minőségű szántóföldjeink, erősek a családi gazdaságok, agrárvállalkozások. Éppen ezért már most is kiugró az élelmiszerkereskedelmünk és az ehhez kapcsolódó exporttevékenységünk. A külkereskedelmi aktívum mintegy harmadát adja az agrárium. Másfélszer annyi élelmiszert exportálunk, mint amennyit importálunk, ami kiugróan jó érték. De hangsúlyozom, hogy nem dőlhetünk hátra, a legfontosabb feladat a magyar élelmiszer-kereskedelemben most a feldolgozottsági szint növelése

- nyilatkozta a szakember a Napi.hu-nak.

Hozzátette, hogy a külföldön eladott mezőgazdasági termékek kétharmada alapanyag. Ezek márkaépítésre nem alkalmasak, és értékükben is jelentősen elmaradnak a feldolgozott termékektől. Csak egyharmad arányban értékesít a magyar ágazat jóval drágábban eladható, valódi márkát képviselő feldolgozott élelmiszereket, például akácmézet, Tokaji aszút, felvágottakat, konzerveket vagy tésztaféléket a határokon túl.

Óriási támogatás a szükséges fejlesztésekhez

Elmondta, hogy 700-800 milliárd forint támogatás érkezik a hazai élelmiszeripar fejlesztésére a következő években. Ebből megvalósulhatnak azok a beruházások, amelyek révén feldolgozhatók lesznek az itthon megtermelt növényi és állati alapanyagokat.

Ezzel jelentősen nő a magyar mezőgazdaság és élelmiszergazdaság jövedelmezősége is. Ez az infrastruktúra a sarokköve annak, hogy az agrár-külkereskedelem ne csak volumenében, de értékében is kimagasló legyen

- tette hozzá Ondré Péter.

Megjegyezte, hogy a magyar fogyasztás és az uniós kereslet mennyiségében érdemi növekedés nem várható, ezért érdemes nyitni az EU-n kívüli piacok felé is.

Óriási a kereslet az Unión kívüli országokban, ezek a jövő agrárpiacai a hatalmas fejlesztés előtt álló magyar élelmiszeripar számára

- mondta a szakértő.

A közös uniós agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forint) magyar stratégiai tervének elfogadásáról EBBEN a cikkünkben írtunk.

The Conversation

Ne hagyd ki!