Versenyképesség szerint rangsorolta az Eurostat az Európai Unió régióit. Csupán egy magyarországi terület van az uniós átlag felett ebből a szempontból. Az is jócskán lemaradva a listavezetőtől.
Versenyképesség szerint Közép-Magyarország az élen
Versenyképesség alapján rangsorolta az uniós régiókat az Eurostat. Azt vizsgálták, mennyire nyújtanak vonzó környezetet a vállalkozásoknak, illetve milyen lehetőségeik vannak az embereknek a letelepedéshez és a munkavállaláshoz ezeken a területeken.
Az uniós átlagot 100 pontnak veszik. Hazánkban a legjobban a Közép-Magyarország régió (Budapest és Pest vármegye) teljesített a listán 105,3 ponttal. Ez az egytelen magyar terület, amely elérte az átlagpontszámot. Utána a Nyugat-Dunántúl következik 84,2 ponttal, a képzeletbeli dobogóra harmadik fokára pedig a Közép-Dunántúl került fel 82,6 ponttal. A legrosszabb helyen Észak-Magyarország végzett (65,6 pont), valamint az Észak-Alföld (68,2 pont) a hazai régiók közül.
A V4-ek többi országában is a főváros és a környéke áll az első helyen, igaz, magasabb pontszámmal, mint a Közép-Magyarország régió. Lengyelországban 118,1 pontot, Szlovákiában 114,1-et, Csehországban pedig 113,7-et értek el ezek a területek.
A HVG megjegyzi, ennél rosszabb a helyzet Görögországban (92,6), Romániában (91,9) és Bulgáriában (85), ahol szintén a fővárosi régiók teljesítettek a legjobba, de az európai átlagot sem éri el a pontszámuk.
Az összeurópai képet vizsgálva érdekesek lehetnek az olasz régiók értékei, melyek közül csak Lombardia (103,3) pontjai haladták meg az átlagot. Azonban a német, a holland, a belga, a luxemburgi, az észt, a svéd és a finn régiók mindegyike az átlag felett teljesített. A csúcstartó pedig a holland utrechti régió 150,9 ponttal.
Fejlettségi rangsor
Egyébként a gazdasági teljesítmény alapján Budapest Közép- és Észak-Európa nagyobb városaival lehet hasonló szinten az Eurostat, 2021-re vonatkozó adatai szerint. A magyar főváros az Európai Unió 15. legfejlettebb régiója volt két éve, ami előrelépés a 2020-as 17. helyéhez képest.
Az egy főre jutó budapesti GDP az EU-átlag 156 százalékára nőtt az egy évvel korábbi 155-ről. Ezzel Stuttgartot és Pozsonyt sikerült megelőzni egy év alatt, és most pontosan a legversenyképesebbnek számító Utrecht áll előtte a listán. A környék nagyvárosai közül Varsó és Bukarest egy főre jutó GDP-je egy kevéssel nagyobb a budapestinél, Prága pedig az EU ötödik helyén szerepel.
Nagy a különbségek a magyar régiók fejlettségében
Budapest mögött a második helyre a Közép-Dunántúl jött fel, megelőzve a sokáig ezüstérmes Nyugat-Dunántúlt. A Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyéket magában foglaló régió egy főre jutó GDP-je az EU-átlagának a 70 százalékát érte el 2021-ben.
A Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) 70-ről 68 százalékra csúszott le. Pest megye, mint önálló régió (2020 óta szerepel Budapesttől külön) 1 százalékot javítva 61 százalékot ért el, így az EU 37. legszegényebb régiója. A Dél-Alföld (Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun) értéke 55 százalékáról 54-re csökkent, ezzel a 25. legszegényebb régió. Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves) a 20. legszegényebb, de 50-ről 52 százalékra javított. A Dél-Dunántúl (Somogy, Tolna, Baranya) a 18. legszegényebb és 51 százalékon maradt. Az Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok) a legszegényebb hazai régió 49 százalékkal, illetve az EU-ban a 14. leggyengébb értéket mutatta ebben a tekintetben.
