Felmérték az EU-s lakosság elégedettségét, itt állunk a listán

Megmérték az elégedettséget az uniós országokban

Az Eurostat arra volt kíváncsi, mennyire elégedettek a tagállamokban élők az életükkel, és hogyan változott az elégedettségük 2018 és 2021 között. A felmérés friss adatai a tavalyi évre vonatkoznak, viszont csak a napokban publikálták a kutatás eredményét. Egy lekérdezésen alapuló, egységes módszertan szerint végzett vizsgálatról van szó.

A felmérésből kiderül, hogy Írországban, Franciaországban és Dániában csökkent a leginkább (legalább 5 százalékkal) az élettel való elégedettség az elmúlt években. Viszont Litvániában és Horvátországban hasonló arányban (több mint 5 százalék) váltak elégedettebbé az emberek.

Magyarországon semmit nem változott az érték. Minden alkalommal 6,5-ös boldogságszintet mértek 10-es skálán, ahol 10-es a legnagyobb boldogság. Ennél kisebb számot (5,7-et) csak Bulgária produkált. Előttünk Lettország (6,7) és Ciprus (6,8) áll a sorban, de a ciprusival közel azonos szinten van Horvátország, Franciaország és Görögország is.

A lista első három helyezettje Ausztria (8.0), Finnország (7,9) és Románia (7,7). Ha a V4-eket vizsgáljuk, Lengyelország igen elől szerepel a listán (7,5), de Csehország is (7,3) az uniós átlag (7,2) felett van. Szlovákia pedig a 7,1-es boldogságszintet ütötte meg.

Az adatok részletesebb elemzése után szembetűnő, hogy minél iskolázottabb valaki Európában, annál elégedettebb az életével, és minél idősebb, annál elégedetlenebb. Igaz, 2020-21-ben a legmagasabban iskolázottak elégedettsége változott leginkább negatív irányban: a felsőfokú végzettségűeknél az uniós átlag 7,8-ról 7,5-re csökkent, amíg az alapfokú végzettségűek 6,8-on stagnáltak.

A boldogságot befolyásoló tényezők között az Eurostat megemlíti a munkával, a pénzügyi helyzettel, valamint a személyes kapcsolatokkal való elégedettséget. A Qubit ezzel kapcsolatban hozzáteszi, ezek a tényezők szubjektívek, ezért nem alkalmasak arra, hogy megmutassák, jobb-e az élet Romániában, mint Magyarországon. Azt jelzik, hogy a magyarországi lakosok általánoságban elégedetlenebbek a helyzetükkel, mint a romániaiak.

Lesújtó vélemény a magyar egészségügyről

A közelmúltban egy másik felmérés is készült, amely a magyar egészségügy megítélésére volt kíváncsi. Abból kiderül, hogy hazánkban nagyon alacsonyabb az egészségügybe vetett bizalom. Az Ipsos Global Health Service Monitor 34 országot átfogó kutatása szerint Magyaroroszágon ítélték a lakosok a legrosszabbnak a szolgáltatások színvonalát, és nálunk várnak a legkevésbé pozitív változást.

A megkérdezett magyarok 53 százaléka szerint rossz vagy nagyon rossz az egészségügyi szolgáltatások színvonala. Hasonlóan lesújtó véleménnyel Lengyelországban és Romániában voltak az emberek: ezekben az országokban 43 és 39 százalék jelezte, hogy a rendszerrel súlyos bajok vannak. A hazai válaszadók 45 százaléka szerint a jelenlegi állapot romlani fog a jövőben, és mindössze 8 százalék vélte, hogy javulhat. Ezzel a pesszimizmussal toronymagasan megelőzzük az összes többi vizsgált országot.