Csupán egy uniós országban elégedetlenebbek az emberek az életükkel, mint hazánkban az Eurostat új kutatása szerint. A legelégedettebb nemzethez pedig elég a szomszédba menni.
Megmérték az elégedettséget az uniós országokban
Az Eurostat arra volt kíváncsi, mennyire elégedettek a tagállamokban élők az életükkel, és hogyan változott az elégedettségük 2018 és 2021 között. A felmérés friss adatai a tavalyi évre vonatkoznak, viszont csak a napokban publikálták a kutatás eredményét. Egy lekérdezésen alapuló, egységes módszertan szerint végzett vizsgálatról van szó.
A felmérésből kiderül, hogy Írországban, Franciaországban és Dániában csökkent a leginkább (legalább 5 százalékkal) az élettel való elégedettség az elmúlt években. Viszont Litvániában és Horvátországban hasonló arányban (több mint 5 százalék) váltak elégedettebbé az emberek.
Magyarországon semmit nem változott az érték. Minden alkalommal 6,5-ös boldogságszintet mértek 10-es skálán, ahol 10-es a legnagyobb boldogság. Ennél kisebb számot (5,7-et) csak Bulgária produkált. Előttünk Lettország (6,7) és Ciprus (6,8) áll a sorban, de a ciprusival közel azonos szinten van Horvátország, Franciaország és Görögország is.
A lista első három helyezettje Ausztria (8.0), Finnország (7,9) és Románia (7,7). Ha a V4-eket vizsgáljuk, Lengyelország igen elől szerepel a listán (7,5), de Csehország is (7,3) az uniós átlag (7,2) felett van. Szlovákia pedig a 7,1-es boldogságszintet ütötte meg.
Az adatok részletesebb elemzése után szembetűnő, hogy minél iskolázottabb valaki Európában, annál elégedettebb az életével, és minél idősebb, annál elégedetlenebb. Igaz, 2020-21-ben a legmagasabban iskolázottak elégedettsége változott leginkább negatív irányban: a felsőfokú végzettségűeknél az uniós átlag 7,8-ról 7,5-re csökkent, amíg az alapfokú végzettségűek 6,8-on stagnáltak.
A boldogságot befolyásoló tényezők között az Eurostat megemlíti a munkával, a pénzügyi helyzettel, valamint a személyes kapcsolatokkal való elégedettséget. A Qubit ezzel kapcsolatban hozzáteszi, ezek a tényezők szubjektívek, ezért nem alkalmasak arra, hogy megmutassák, jobb-e az élet Romániában, mint Magyarországon. Azt jelzik, hogy a magyarországi lakosok általánoságban elégedetlenebbek a helyzetükkel, mint a romániaiak.
Lesújtó vélemény a magyar egészségügyről
A közelmúltban egy másik felmérés is készült, amely a magyar egészségügy megítélésére volt kíváncsi. Abból kiderül, hogy hazánkban nagyon alacsonyabb az egészségügybe vetett bizalom. Az Ipsos Global Health Service Monitor 34 országot átfogó kutatása szerint Magyaroroszágon ítélték a lakosok a legrosszabbnak a szolgáltatások színvonalát, és nálunk várnak a legkevésbé pozitív változást.
