Egy gazdag ember boldogan könyököl a dollárkötegei felett
Fotó: Shutterstock

A csúcsgazdagok nem a pénz miatt boldogok. Akkor miért?

Három kutató nagyszabású felmérést végzett tehetős emberek körében. Arra keresték a választ, hogyan telnek mindennapjaik a hétköznapi emberekéhez képest, illetve, hogy milyen összefüggés van vagyonuk és boldogságuk, elégedettségük között. Érdekes megállapítások születtek.


Annak ellenére, hogy jellemzően meglehetősen keveset lehet tudni a dollármilliomosok magánéletéről, a világ tudósai mindig is kiemelt érdeklődést mutattak irántuk. Számos tanulmány született róluk az elmúlt években, amelyek konklúziói között szinte kivétel nélkül felbukkan az alábbi kettő megállapítás:

  • stabil kapcsolat van a gazdagság és az élettel való elégedettség között – minél gazdagabb valaki, annál boldogabb
  • azok, akik a pénzt helyezik előtérbe, kevésbé elégedettek az életükkel, mint azok, akik a minőségi időt helyezik előtérbe

A fenti állításokból arra következtethetünk, hogy a gazdag emberek boldogsága azon múlik, mit kezdenek a szabadidejükkel. Egyebek között ezt a felvetést vizsgálta meg kutatásában Paul Smeets, a holland Maastricht Egyetem munkatársa, Ashley Whillans, a Harvard Business School munkatársa és Rene Bekkers, az Amszterdami Egyetem munkatársa. Nézzük az eredményeket!

A gazdagok többet dolgoznak

A „Time Use and Happiness of Millionaires: Evidence From the Netherlands” című kutatásban összesen 863 holland dollármilliomost kérdeztek meg, akiknek átlagosan 2,7 millió dollár, átszámolva nagyjából 931,5 millió forint vagyona volt. Hogy legyen viszonyítási alap, további 1232, átszámolva átlagosan nagyjából 12 millió forintos vagyonnal rendelkező holland állampolgár is részt vett a kutatásban, akiknek ugyanazokat a kérdéseket tették fel, mint a milliomosoknak.

Az első kérdés az volt, hogy egy 1-10-ig terjedő skálán értékeljék, mennyire elégedettek az életükkel, és hogy mivel töltik a szabadidejüket.

A kutatók külön vizsgálták az aktív szabadidőt (például sportolás, barátokkal töltött idő, önkénteskedés, hobbi) és a passzív szabadidőt (például tévénézés, pihenés, semmittevés). Ezt követően kielemezték az olyan „szükséges dolgokat”, mint a gyerekek gondozása, a főzés, a vásárlás és a házimunka. A többi kategória az evés a munka és az ingázás volt.

A szakemberek azt találták, hogy a gazdagok alapvetően nagyon hasonlóan töltik szabadidejüket, mint kevésbé tehetős polgártársaik. Egyebek között ők is sok időt töltenek ingázással, viszont egy apró különbség kirajzolódott: átlagosan napjuk 30 százalékát teszi ki a munkavégzés szemben a többiek 25 százalékos eredményével.

Aktívabbak szabadidejükben

További hasonlóság, hogy nagyjából ugyanannyi időt töltenek vásárlással és főzéssel, mint mások, viszont valamivel kevesebb időt fordítanak a gyermekfelügyeletre és a ház körüli teendőkre, például a takarításra.

Ami a szabadidőt illeti, a kutatók jelentős különbségeket fedeztek fel.

Mindkét csoport ideje körülbelül 46 százalékát töltötte szabadidős tevékenységekkel.

A szerényebb körülmények között élők főleg tévénézéssel, a közösségi média platformok pörgetésével és a „kanapén való heverészéssel” töltötték ki az üresjáratokat.

A milliomosok ezzel szemben szabadidejük 26 százalékát mozgással, sporttal, hobbival vagy önkéntes munkával ütötték el (a többieknél ez az arány 16 százalék volt).

Számszerűsítve: a tehetősebb emberek átlagosan naponta fél órával többet fordítanak aktív pihenésre, mint a nagy többség.

Aktív=boldogság

A kutatóknak azt is sikerült kimutatniuk, hogy az aktív szabadidős tevékenységek közvetlenül összefüggenek az élettel való elégedettséggel. Minél aktívabb volt valaki, annál jobban ment a sora, annál boldogabb volt, és fordítva.

A kutatók hangsúlyozták, hogy ez minden résztvevőre egyformán vonatkozik, függetlenül attól, hogy mennyi pénz van a bankszámlájukon.

Mint említettük, a legnagyobb különbség a milliomosok és a többiek között az aktívan töltött szabadidő mennyisége volt. A szakértők megjegyezték, pénz valószínűleg nem ártott, de megállapításaik szerint nem is segített, viszont benne van a pakliban, hogy milliomosok gazdagsága befolyásolta az idejükről alkotott gondolkodásukat és tervezésüket.

Ne hagyd ki!