4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP 2022-ben – írta gyorsejelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Az éves eredményt a negyedéves adatok azonban árnyaltabbá teszik: Január-márciusban még 8, április–júniusban 6,5 százalékos volt a növekedés, innen lassult július-szeptemberre 4,1-re, október-decemberben pedig már 0,4 százalékra.
Ráadásul az év utolsó három hónapjában már 0,4 százalékkal csökkent a GDP az azt megelőző negyedévhez képest, akárcsak az ezt megelőző negyedévben. Mivel már a július–szeptemberi adat is csökkenő volt az április–júniusihoz képest, ez azt jelenti, hogy technikai recesszióban van a gazdaságunk. A helyzet azonban nem olyan rossz, mint az elemzők várták, írja összefoglalójában a hvg.hu.
Technikai recesszióról akkor beszélünk, amikor két egymást követő negyedévben is csökken a gazdaság teljesítménye. Amióta 1996-ban a mostani módszertan szerint mérik a GDP-t, Utoljára 2020 első két negyedévében fordult ez elő Magyarországon, ez a hatodik alkalom, hogy itt tartunk.
Az ipar termelése 5,8 százalékkal volt nagyobb, mint 2021-ben. Az mindenképp jó hír, hogy az orosz-ukrán háború „csak” drágulást okozott a magyar iparban, a beszállítói láncokat úgy nem rengette meg, hogy gyárakat kellett volna hosszabb időre leállítani vagy áttérni az egyműszakos munkaidőre.
A szolgáltató szektor az év első felében még kimondottan jól teljesített. Az év végére ez a lendület eltűnt, a pénz nagy része elfogyott, maradt helyette egy durva infláció.
Jó hír, hogy egyre több a turista, bár nem annyi, mint a Covid előtt volt. Nyilván a számokat éves összevetésben nagyon megdobja az, hogy 2021-ben a turizmus április végéig nulla közeli volt, így nagyon torzít az az adat, hogy éves szinten 45 százalékkal nőtt a szálláshelyek forgalma.
A mezőgazdaság rossz évet zárt. A szektor termelése 19 százalékkal esett vissza 2021-hez képest.
Az valószínűsíthető, hogy 2023-ban nem lesz recesszió, éves szinten pluszban fogjuk zárni ezt az évet 2022-höz viszonyítva. A legtöbb elemző fél és egy százalék közötti növekedést valószínűsít, az Európai Bizottság most publikált előrejelzésében 0,6 százalék szerepel, míg az MNB legutolsó, decemberi prognózisa szerint 0,5 és 1,5 százalék között lehet a vége. A kormány pedig 1,5 százalékos növekedést vár. A fő kérdés az lesz, mennyire lesz nyugalom a nemzetközi piacokon, hogyan alakul az orosz-ukrán háború, sikerül-e kiharcolni az EU-pénzeket, és persze az, hogy jó lesz-e az idő, írja a hvg.hu.
