Jövőre hátremenetbe kapcsol a magyar gazdaság

A GKI 3,7%-ról 4,5%-ra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra immár nem 2,7%-os növekedést, hanem 3,5% körüli visszaesést prognosztizál, a recesszió pedig 2023 közepéig jellemző lehet a mostani stagnálás után – írja közleményében a gazdaságkutató.


A nagy változást az év közbeni törés indokolja, benne a látványosan romló költségvetési egyensúllyal, az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzettel és a fogyasztást nagyban befolyásoló, nyáron bejelentett megszorításokkal. A GKI ugyanakkor az EU-pénzekhez való „lassú, de legalább részleges hozzáférést” feltételezte prognózisa kialakításakor.

Az előrejelzés szerint idén –elsősorban a választások előtti osztogatások miatt – még 7,5 százalékkal növekvő fogyasztás jövőre 3,5-4 százalékkal eshet vissza, a beruházások az idei stagnálás után 12 százalékkal csökkenhetnek, a munkanélküliség pedig az idei 3,5%-os szint után jövőre a 2021. évinél is valamivel magasabb, 4,3% körüli lehet. A gazdaságkutató jelentősen, 14,5 százalékra emelte idei inflációs előrejelzését, jövőre pedig már 16 százalékos drágulást vetít előre, a forint esetében pedig az idén átlagosan 385 forintos eurójegyzés után jövőre már átlagosan 410 forintos árfolyammal számolnak.

Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban a GKI pesszimistább a kormánynál: amíg Varga Mihály a múlt héten a Közgazdász-vándorgyűlésen 6,1 százalékos deficitet jósolt, a gazdaságkutató 6,5 százalékkal számol erre az évre, emlékeztet a hvg.hu. Ami – súlyosbítva azzal, hogy egyelőre nem érkeznek az EU-ból pénzek – egyben azt jelenti, hogy még az idén és jövőre is jelentős összegű külföldi devizahitel felvételére lesz szükség.

A megszorítások első következményei, a belföldi kereslet szűkülésének első jelei már látszódnak. Az élelmiszerkereskedelem forgalma júniusban és júliusban már csökkent, az utóbbi hónapban több mint 3%-kal. A lakosság hitelfelvétele az első félévben még 10%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál, júliusban viszont már 25%-kal kisebb. Az építőipari termelés ugyan két hónap visszaesés után újra növekedni tudott júliusban, a szerződésállomány csökkenése visszaesést vetít előre. A munkanélküliség alacsony, de júliusban és augusztusban kissé emelkedett (3,3%-ról 3,5%-ra, majd 3,6%-ra). A régióban az idén sokáig egyik legalacsonyabb infláció augusztusban már a negyedik legmagasabb volt, a gazdasági várakozások pedig egyre romlanak.

Ezzel párhuzamosan a külső egyensúly, főleg az energiaárak emelkedése okozta cserearányromlás miatt tovább romlik. A folyó fizetési mérleg hiánya az első héthavi 6 milliárd euró után az év egészében 13 milliárd euró lehet, ami a GDP mintegy 7,5%-a. 2023-ban hasonló helyzet várható, a külkereskedelmi deficit kissé csökkenhet, a jövedelemkiáramlás azonban - például a növekvő kamatterhek miatt - emelkedhet.

A GDP-növekedés üteme az előző negyedévhez viszonyítva lassul, a GKI szerint a harmadik negyedévben stagnálás, a negyediktől 2023 közepéig recesszió várható. Miközben az első negyedévben a nettó keresetek az egyszeri kifizetések révén 21%-kal, az infláció 8,5%-kal, ezek eredőjeként a reálkeresetek közel 12%-kal emelkedtek, a negyedik negyedévben a 20% körüli infláció következtében 3,5%-os lehetett a reálbércsökkenés - írja a gazdaságkutató.

2023-ra a GKI 10% körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbéremelést valószínűsít. A bruttó keresetek 13% körüli emelkedésével számol, miközben az infláció éves átlagban 16%, de 2023 végén már 10% körüli lehet.


The Conversation

Ne hagyd ki!