Sajnos nem a kedvező irányban. A kormány és a jegybank hazai reálbérekre vonatkozó előrejelzései jócskán eltérnek egymástól. Az előbbi minimális növekedést vár, viszont az utóbbi jelentős visszaesést. Úgy tűnik, a makroközgazdászok inkább az utóbbinak adnak igazat, bár nem teljesen.
Nőni fognak vagy csökkennek idén a reálkeresetek?
Mintegy 16 százalékos bruttó bérnövekedéssel számol a kormány idén a legfrissebb előrejelzésében. Emellett nagyjából 15 százalékos általános inflációval kalkulálnak, ami kicsivel 1 százalék alatti reálbérnövekedést vetít előre. Tehát a prognózisuk értelmében továbbra is kitart a bérek vásárlóerejére évek óta jellemző növekedés.
Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlthavi előrejelzése szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagbér 10 százalék körül nőhet idén, de a versenyszférában 12-13 százalékos béremelkedés várható. Emellett az infláció 15 és 19,5 százalék között alakulhat.
A Portfolio megjegyzi, hogy mindezek alapján a bérek vásárlóereje a legoptimistább (15 százalékos) inflációs előrejelzéssel kalkulálva is vissza fog esni. Ha pedig megközelíti a 20 százalékot, akkor óriási életszínvonal-romlás várható Magyarországon.
A MNB 4 százalékos bruttó reálbércsökkenéssel kalkulál a versenyszférában. Ez 2000 óta példanélküli visszaesés. Viszont a nemzetgazdaságban ettől nagyobb zuhanással számol, tehát jelentősebb lehet a bérek vásárlóerejének a romlása.
A hazai elemzőházak és a banki elemzők várakozásai alapján a nemzetgazdasági béremelkedés a minimálbér és a bérminimum növelésének közelében lehet (16, illetve 14 százalék). Ez megegyezik a kormányzat friss várakozásával, és magasabb, mint a jegybank előrejelzése. Azonban az infláció 18-20 között alakulat, ami az MNB prognózisához áll közelebb. Mindezek miatt a nettó bérek vásárlóerejének 2-6 százalékos visszaesése várható a makroközgazdászok szerint.
Magasan maradhat az infláció Magyarországon
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője nyilatkozta a napokban, hogy leginkább az energiaárak növekedése fűti a hazai drágulást. Magyarország jelentős gáz- és áramimportra szorul. A folyó fizetési mérleg hiánya gyengíti a forintot, ami szintén erősíti az inflációt.
Azonban a Matolcsy György vezette jegybank elsősorba a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenységét és az árstopok miatt a kormányt hibáztatja azért, mert az Unióban hazánkban a legmagasabb az infláció.
