Felforgathatja a magyar gazdaságot az ár-bér spirál kialakulása

A kiugróan magas infláció és a bérek gyor sütemű növekedése könnyen kialakíthatja az ár-bér spirált Magyarországon. Szakértő elemezte a helyzetet.


Az ár-bér spirál közelébe került a magyar gazdaság 

Az ár-bér spirál kialakulásának veszélyére figyelmeztetett Horváth András, a Takarékbank és a Magyar Bankholding vezető elemzője.

„Egyre többen vélekednek így, hogy a magyar gazdaság e felé tart, és el fogunk jutni ebbe az állapotba, talán már most is hasonló a helyzet. Mivel rendkívül, kiugróan erős a lakosság jövedelmi helyzete és a fogyasztási kiadások növekedése is, ilyenkor a vállalatok bátran tudnak árat emelni, továbbra is elégséges kereslettel fognak találkozni. Ennek fényében képesek egyre magasabb bérajánlatokat is tenni, amit a munkavállalók meg is követelnek”

magyarázta az InfoRádióban Horváth András. A szakember hozzátette azt is, azért, hogy elkerüljük ezt a spirált, valamint a magas infláció és kiugró bérvárakozás se legyen tartós, a Magyar Nemzeti Bank kamatemeléssel próbálkozik. Költségvetési oldalról pedig úgy tűnik, hogy a beruházásra szánt források összegét csökkenti a kormány. A fiskális és monetáris beavatkozások eredményei azonban csak később lesznek érzékelhetőek.

Elszállnak a bérek és az infláció is

Tavaly 8,7 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek 2020-hoz képest. Az idei évben a szakértő várakozása szerint még nagyobb lehet a növekedés, elsősorban a 20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés miatt. Nagyjából 13-15 százalékos bruttó átlagbér-emelkedést vár. Azonban ettől az értéktől is magasabb lehet a nettó érték százaléka az olyan egyszeri transzferek miatt, mint például az szja-visszatérítés vagy a hathavi fegyverpénz-kifizetés. A béremelkedés mértékét emellett növeli a munkaerőhiány is. Ezek az együttes hatások pedig növelhetik az ár-bér spirál kialakulásának kockázatát.

„Az biztos, hogy az idei évben a globális folyamatok miatt rég nem látott inflációval szembesülünk, de a bérszínvonal ezzel maximálisan lépést tud tartani. (…) Bár az infláció erőteljes, így is érdemi reálbér-növekedés várható”

– vélekedett Horváth András.

Harcban az inflációval

A megelőző héten ebben a cikkünkben számoltunk be róla, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Elemzők 50 bázispontos kamatemelésre számítottak, vagyis meglepetés nem történt. A testület 2021 júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,60 százalékon.

Januárban 7,9 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az éves infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

The Conversation

Ne hagyd ki!