Az olaszországi Triesztben lehet Magyarország tengeri kijárata a jövőben. Az észak-adriai tengerparti városban 2019-ben vásárolt egy partszakaszt a magyar kormány. Ott készülnek kialakítani egy mélytengeri kikötőt és egy logisztikai központot a hazánk tengeri kereskedelmének előmozdítása érdekében. Mutatjuk, hogyan áll a projekt.
Triesztben lehet Magyarország tengeri kijárata
300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt az olaszországi Trieszt kikötőjében a magyar kormány 2019 nyarán azért, hogy Magyarországot tengeri kereskedelmi összeköttetéshez juttassa. Az észak-adriai ingatlan 31 millió euróba került 60 éves koncessziós szerződés keretében. Ott tervez építeni az állam egy mélytengeri kikötőt, illetve egy logisztikai központot nagyjából 100 millió euróért.
A tervek szerint hazánk leendő tengeri kijáratán át a magyarországi cégek könnyebben elérhetik a kínai és a közel-keleti piacokat a jövőben. Jelentős export futhat ott keresztül: a kormány 2 millió tonnás - nagyjából 78 ezer konténernyi - áruforgalommal számol évente.
Itt tart a projekt
Végül idén júliusban kapott zöld utat a tengeri kikötő magyar projektje. Az economx megjegyzi, akkora hagyta jóvá az illetékes kikötői hatóság a terminál rakpartosítását. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a beruházásra kiírt pályázatok elbírálása, tehát hamarosan meglehetnek a kivitelezők is.
A győztes vállalat kezdeti feladata lesz, hogy hajózhatóvá tegye a csatornát, illetve fejlessze a helyi közúthálózatot.
A tervek szerint a magyarországi cégek 2026-tól vehetik igénybe a trieszti kikötő magyar termináljának szolgáltatásait.
Túl nagy a hőség és az aszály: kiszáradóban a Panama-csatorna
Egyébként éppen egy apadó csatorna miatt akadozik a világkereskedelem. A Panama-csatorna az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti kereskedelmi útvonal. A világkereskedelem több mint 3 százaléka halad át rajta. A közelmúltban korlátozni kényszerültek a hatóságos a csatornát érintő kereskedelmet az utóbbi száz évben nem tapasztalt, jelentős aszály következtében (a csatorna víztározókból származó édesvízre támaszkodik, nem tengervízre). A korábban engedélyezettől csak kisebb mélységhatárú és rakománykapacitású hajók kelhetnek át rajta. A szakértők szerint a korlátozások egész évben megmaradhatnak - írja a Financial Times.
Mivel az új szabályok miatt a legnagyobb tengeri szállítóhajók nem használhatják a Panama-csatornát, növekszik a kereslet a kisebbekre, ami jelentős díjemelkedést okoz a szállítmányozásban. Emellett az is növeli a szállítási költségeket, hogy a probléma miatt számos hajónak más, hosszabb útvonalon kell haladnia. Valamint az is hátráltatja a tengeri szállítást, hogy megugrott az egyéb, nagyobb tartályhajók (különösen a folyékony földgázt szállítók) átlagos várakozási ideje a csatornánál.