Fennakadások jellemzik a közlekedést a Panama-csatornán: a szokatlanul nagy aszály miatt a helyi hatóságok korlátozták a nehéz rakományt szállító hajók átkelését. Ez költségnövekedést is eredményezett a tengeri szállítmányozásban.
Túl nagy a hőség és az aszály: kiszáradóban a Panama-csatorna
A Panama-csatorna az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti kereskedelmi útvonal. A világkereskedelem több mint 3 százaléka halad rajta keresztül. A napokban korlátozni kényszerültek a hatóságos a csatornát érintő kereskedelmet az utóbbi száz évben nem tapasztalt, jelentős aszály következtében (a csatorna víztározókból származó édesvízre támaszkodik, nem tengervízre). A korábban engedélyezettől csak kisebb mélységhatárú és rakománykapacitású hajók kelhetnek át rajta. A szakértők szerint a korlátozások egész évben megmaradhatnak - írja a Financial Times.
Mivel az új szabályok miatt a legnagyobb tengeri szállítóhajók nem használhatják a Panama-csatornát, növekszik a kereslet a kisebbekre, ami jelentős díjemelkedést okoz a szállítmányozásban. Emellett az is növeli a szállítási költségeket, hogy a probléma miatt számos hajónak más, hosszabb útvonalon kell haladnia. Valamint Portfolio hozzáteszi, az is hátráltatja a tengeri szállítást, hogy megugrott az egyéb, nagyobb tartályhajók (különösen a folyékony földgázt szállítók) átlagos várakozási ideje is a csatornánál.
Európai vízhiányra figyelmeztet a WWF
Andreas Beckmann, a WWF közép- és kelet-európai (KKE) vezetője szerint újabb válsággal néz szembe Európa is, mégpedig a vízhiánnyal. Beckmann arra figyelmeztetett a tavasszal, az aszály nemcsak Spanyolországot és Görögországot, hanem a KKE régiót is érinti.
Megjegyezte, az előrejelzések szerint a csapadék mennyisége stabil marad éves szinten az érintett kelet- és közép-európai országokban, azonban drasztikusan változik az eloszlása. Több érkezik télen és kevesebb nyáron, ami áradásokhoz és aszályhoz vezet.
Hozzátette, az emberi tevékenység kedvezőtlen hatásai nemcsak a klímaváltozásban mutatkoznak meg, hiszen nagyon rosszul érintik a biodiverzitást is.
Együtt kell dolgoznunk a természettel, nem ellene
- idéztük a szakembert.
A Grazi Műszaki Egyetem kutatása szerint 2018 óta jelen van az aszály Európa számos területén. Az EU Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése alapján pedig, mivel télen több országban jellemző volt a csapadékhiány, a tavaly jelentősen megcsappanó vízkészletek sokfelé nem tudtak helyreállni. Például Észak-Olaszországban, valamint Franciaország és Spanyolország egyes vidékein az idén is aggodalomra adott okot a vízhelyzet a lakossági felhasználásra, a mezőgazdaságra és az energiatermelésre szánt vízmennyiség tekintetében.