Dr. Ódor Dániel partner szerint az új kormány egyik fő prioritása az átláthatóság és a verseny erősítése lesz annak érdekében, hogy Magyarország hozzáférjen az EU-s forrásokhoz és ismét vonzóvá váljon a nemzetközi tőke számára. Kiemelte, hogy a lakáspolitika várhatóan az intézményesített magánbérleti szektor (PRS) megerősítése felé mozdul el, ami magában foglalhatja a bérleti jogviszonyokra vonatkozó szabályok reformját, adókedvezményeket és a hosszabb távú bérleti konstrukciók támogatását. Véleménye szerint Magyarország jogrendszere német gyökerei miatt eleve ismerős a kontinentális befektetők számára, ugyanakkor a bizalom és a kiszámíthatóság újjáépítése elengedhetetlen lesz.
Dr. Mátés-Lányi Ákos partner elmondta, hogy Magyarország jelenleg két párhuzamos FDI-szűrési rendszert működtet: egyet, amely az EU biztonsági szempontjaihoz igazodik, valamint egy jóval szélesebb hazai rendszert, amely stratégiai ágazatokat fed le. Rámutatott, hogy a szabályok hatással lehetnek a tranzakciók időzítésére, sőt akár csoporton belüli átszervezésekre is. Előretekintve olyan reformlehetőségeket említett, mint a szabályozás szűkítése a valóban érzékeny eszközökre, kivételek bevezetése az alacsony kockázatú tranzakciók esetében, valamint a döntéshozatal átláthatóságának növelése.
Torsten Braner ügyvezető partner áttekintette a magyar kiskereskedelmi szektorban az elmúlt években alkalmazott állami beavatkozásokat, beleértve a progresszív kiskereskedelmi adókat, az árstopokat és a korlátozó engedélyezési szabályokat. Ezek az intézkedések aránytalanul érintették a multinacionális kiskereskedőket és bizonytalanságot teremtettek a befektetők számára. A szakértő szerint a befektetői bizalom helyreállításához egy kiszámíthatóbb, EU-konform szabályozási környezetre és a közvetlen piaci beavatkozások fokozatos kivezetésére lesz szükség.
Harza Kinga a plázastop szabályozás hatásairól beszélt, amely külön engedélyhez köti a 400 négyzetméter feletti kereskedelmi fejlesztéseket, valamint 2025. szeptembere óta a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek üzemeltetését tulajdonos- és bérlőváltás esetén. Figyelmeztetett arra, hogy a szabályozás egyre szélesebb alkalmazási köre növeli a befektetők és tulajdonosok szabályozási kockázatait. Kitért továbbá Budapest rövid távú lakáskiadási moratóriumára is, amely 2027-ig befagyasztja az új Airbnb-jellegű regisztrációkat, és a kereslet egy részét a hotelek és a szolgáltatott apartmanok felé terelheti.
Dr. Novák Zoltán partner a szellemi tulajdon védelmére és Magyarország Egységes Szabadalmi Bírósághoz (UPC) való viszonyára fókuszált. Bár Magyarország aláírta, de még nem ratifikálta a UPC-megállapodást, szerinte az új kormány alkotmányozó többsége újra napirendre veheti a kérdést. A rendszerhez való csatlakozás nagyobb rugalmasságot biztosítana a befektetők számára a szabadalmi jogérvényesítés terén, és erősítené Magyarország vonzerejét az innováció-vezérelt iparágak számára.
Kopasz János Magyarország adatvezérelt gazdaságban betöltött szerepét és az EU digitális szabályozását elemezte. Bár az olyan alapvető szabályok, mint a GDPR vagy a NIS2 uniós szintről érkeznek, hangsúlyozta, hogy a befektetők számára a kiszámítható végrehajtás és a gyakorlati iránymutatás a legfontosabb. Szerinte Magyarország ipari bázisa és a megosztott szolgáltató központok (SSC-k) aktív jelenléte erős alapot teremthet az AI-, kiberbiztonsági és digitális befektetések számára, amennyiben a szabályozás átláthatóbbá és stabilabbá válik.
A webinárium előadói egyetértettek abban, hogy Magyarország rendelkezik azokkal a jogi és gazdasági alapokkal, amelyek vonzóvá tehetik az országot a kifinomult nemzetközi befektetők számára, ugyanakkor a jövőbeni siker azon múlik majd, hogy az új kormány képes lesz-e egy átláthatóbb, versenybarátabb és az EU-s normákhoz jobban igazodó, kiszámítható szabályozási környezetet kialakítani.
