Korábban a Pentagon kínai katonai irányítású vállalatnak nevezte a Xiaomi-t, és azzal gyanúsította, hogy aktívan részt vesz Kína „katonai-polgári fúziós stratégiájában". Ezekből kiindulva Donald Trump elnökségének utolsó heteiben feketelistára tette a vállalatot. Ez nagyjából annyit jelentett, hogy az amerikai befektetőknek megtiltották, hogy részesedést vegyenek a cégben, a Xiaomi-t pedig eltiltották az amerikai technológiáktól. Vagy legalábbis korlátozták az elérést. A határozat 20 százalékos árfolyamesést eredményezett a vállalatnak. A Xiaomi perre vitte az ügyet.
A Xiaomi törvénysértőnek nevezte Washington döntését. A vállalat arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazati jogok 75 százalékát a két alapító birtokolja, akiket semmilyen bizonyítható szál nem köt a kínai katonasághoz. Az meg már csak hab a tortán, hogy a cég 3 legfontosabb befektetője amerikai vállalat.
Márciusban ideiglenesen szüneteltették a kínai cég korlátozását a „helyrehozhatatlan károkozás" elkerülése végett, viszont most teljesen és végérvényesen levették a vállalatot a tiltólistáról.
Nincsenek egyedül
Donald Trump a hivatali ideje alatt számos kínai cégnek keresztbe tett. A legnagyobb vihart a Huawei ügye kavarta, ők 2019-ben kerültek fel az USA export-feketelistájára. Teljesen eltiltották őket az összes amerikai technológiától. Az eredmények katasztrofálisak voltak, a Huaweiiokostelefon részlege jelentős károkat szenvedett.
A Huaweii mellett még hat további kínai céget tett tiltólistára Trump, köztük a SMIC félvezetőgyártót.
Doug Fuller professzor úgy véli, a Xiaomi esete annak a jele, hogy a Biden-adminisztráció jóval elnézőbb lesz a kínai vállalatokkal.
