Januárban országos átlagban közel 10 százalékkal haladták meg a lakbérek az egy évvel korábbi szintet, decemberhez képest 1,7-1,8 százalékkal emelkedtek a KSH-ingatlan.com friss lakbérindexe szerint.
A Világgazdaság azt írja, hogy a budapesti átlagos bérleti díj 250 ezer forint, ezen belül nagyok az eltérések.
A kínálat legolcsóbb 25 százalékba tartozó kiadó lakóingatlanok havi bérleti díja legfeljebb 200 ezer forintot tesz ki,
- a legdrágább kerület továbbra is az V., ahol a bérleti díjak átlaga 350 ezer forint,
- a legszélesebb választékot XI. és a XIII. kerület nyújtja a bérlőknek.
- a XVIII., XIX., XX. és XXI. kerületben a legalacsonyabb áron elérhető lakóingatlanokat legfeljebb 150-160 ezer forintért hirdetik a tulajdonosok.
Mi a helyzet vidéken?
A legnagyobb egyetemvárosok közül Szegeden az összes kiadó lakásra vetített bérleti díj átlagosan 150 ezer forint, a legolcsóbban elérhető 25 százalékba tartozó ingatlanoknál azonban legfeljebb 120 ezer forint ez az érték. Debrecenben 227 ezer forint a tulajdonosok által bérbeadásra meghirdetett lakások átlagos bérleti díja, az olcsóbbakért legfeljebb 180 ezer forintot kérnek. Pécsen 160 ezer az átlag, az olcsóbbak lélektani határa pedig 130 ezer forint. Miközben a teljes miskolci választékot 120 ezer forintos átlag jellemzi, a legmérsékeltebb bérleti díjon elérhető sávba tartozó lakóingatlanoknál legfeljebb 100 ezer forint a bérleti díj az ingatlan.com adatai szerint.
Fékezheti az áremelkedés mértékét a bővülő kínálat. A kiadó lakóingatlan-hirdetések száma megközelíti már a 18 ezret, utoljára ilyen széles kínálattal több mint három éve, 2021 őszén találkozhattak a bérlők.
Ennyit költünk lakhatásra a keresetünkből
Korábban idéztünk egy EU-s statisztikát, amely szerint az unióban a háztartások bevételeinek 20%-át emészti fel a lakhatás (lakbér/lakáshitel-törlesztés, rezsi, karbantartás). A németeknél ez az arány 25%. A magyar átlag alacsonyabb (19%), de a növekedés nálunk a legmagasabb.
