Eszement pénzt kellene költeni a magyar ívóvízhálózat fejlesztésére

Siralmas állapotok

A hazai ivóvízellátó rendszerek csaknem 56 százaléka túlnyomóan kockázatos állapotú, ezek 45 százaléka túl van a műszakilag hasznos élettartamán – állapította meg a Nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégia társadalmi egyeztetésen lévő anyaga. A dokumentum szerint a felújításokra és pótlásokra fedezetet kell biztosítani, az érintett rekonstrukció pedig egyre nagyobb finanszírozást igényel.

A teendők tömege hatalmas az elsősorban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatain alapuló háttéranyag szerint. A MEKH által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervek szerint a víziközmű-rendszerek rekonstrukciója a következő 15 évben évente átlagosan 103 milliárd forintot emészthet fel, írja a vg.hu.

Néhány példa:

Egyes helyeken javítani kell az ivóvíz minőségét, máshol bővíteni a szennyvízhálózatot, gondoskodni a csapadékvíz-elvezetésről, valamint megoldani a szennyvíz tisztítását.

Egy jogszabályváltozás nyomán terítéken van azon hazai önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatók egyetlen, állami cégbe terelése, amelyek a nehézségek miatt nem tudják ellátni a feladataikat. Ennek kapcsán Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke közleményében arra kért minden felelős önkormányzati vezetőt, hogy ne adják át az érintett vagyont, működtessék tovább a víziközmű-cégeket, mert álláspontja szerint csak a közösségi tulajdon tudja garantálni az ellátás biztonságát.

A közleményben arra is kitért, hogy a mintegy 40 víziközmű-cég harmada, a hátrányos vidéki adottságokat öröklő kisvárosokat és falvakat üzemeltető szolgáltatók a csőd szélén van, a fizetésképtelenség náluk hetek, hónapok kérdése. A középső harmad is csak azért mutat még életjeleket, mert nem végzi el a szükséges karbantartást, felújítást. Eközben az állami víziközmű-cégek öt év alatt 67,5 milliárd forint pénzbeli támogatást kaptak, és elengedtek számukra 65 milliárd forint eszközpótlást.