A földgáz és az áram árának drasztikus megugrása a rögzített rezsidíjak miatt közvetlenül nem érinti a magyar lakosságot, azonban a hazai cégek rezsiszámláját jelentősen megdobja az energia brutális drágulása. Ez pedig azt jelenti, hogy idővel a boltokban fizethetjük meg az elképesztő mértékű áram- és gázdrágulást.


Energiapiaci krízis

Krízisnek nevezhető helyzet alakult ki az európai energiapiacon, miután a földgáz ára a tavalyi mélyponthoz képest negyvenszeresére emelkedett. A villamosenergia tőzsdei árában pedig a tavalyi mélyponthoz képest hétszeres a drágulás. Ha a hazai céges szektor az áramot és a gázt is aktuális piaci árakon vásárolná, akkor a magyar vállalkozások szeptemberben a tavalyi 51 milliárd forinttal szemben 183 milliárdot költöttek volna energiára – számolt be a G7.

A vállalatok azonban jellemzően nem tőzsdei árfolyamon vásárolnak: egyéves, de biztosan több hónapos megállapodásokat kötnek, már hónapokkal annak életbelépése előtt. Ám nem minden cég szerződik egy egész évre. Ráadásul voltak olyan vállalatok is, amelyek már tavaly év végén túl magasnak ítélték az árakat, és úgy döntöttek, inkább kivárnak. Az idén pedig végképp ez a várakozó magatartás lett az általános.

Méregdrága lett az energia

Azok a cégek, amelyek csak rövidebb időre vagy tőzsdei árakhoz kötötten szerződtek, már most is méregdrágán veszik az energiát, míg akiknek még kitart a tavalyi fix áras szerződése, legkésőbb januártól szembesülnek majd a brutális áremelkedéssel.

A háztartási gépeket gyártó Hajdu csoport vezetője, Dedéné Novotni Anna a G7-nek azt mondta: ők most tőzsdei árazással vásárolnak, és az árak elszállása a tavaly decemberi terveikhez képest több százmilliós többletköltséget jelent.

Az ország egyik legnagyobb ásványvizes cégénk, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója, Balog Zoltán arról számolt be, hogy nekik féléves szerződésük volt, és amikor ez nyáron kifutott, már csak 50 százalékkal magasabb áron kaptak ajánlatot. Ez csak a második félévre 70 milliós többletkiadást jelent.

Többet fizethetünk a boltokban, éttermekben

Ilyen mértékű energiaár-növekedést a cégek nem nagyon tudnak kigazdálkodni. Aki teheti, megpóbálja áthárítani a növekvő kiadásait a vevőire.

A Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója szerint a műanyagok drágulása miatt már az áramár emelkedése nélkül is 8-10 százalékos áremelést vártak a piacon, a jelenlegi teljesen elszállt energiadíjak mellett viszont ennek a duplája is lehet.

Egy pékség ügyvezetője is hasonló várakozásokról számolt be. Náluk a liszt durva drágulására jött rá az áram és a gáz árának elszállása, amit együtt szerinte már nem tudnak áremelés nélkül kezelni a piac szereplői, így a kenyér és az egyéb péksütemények is jelentősen megdrágulhatnak.

Gendúr András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke a G7-nek azt nyilatkozta, hogy az éttermi árak akár 30-40 százalékkal is emelkedhetnek.

Akárcsak a hoteleknél, ebben a szektorban is szinte minden költség kilőtt: az élelmiszerárak, a bérek és most az energiadíjak is.

A Corvint és öt fővárosi művészmozit működtető Budapest Film Zrt. számára csak az áram drágulása 200-300 forintos jegyáremelést indokolna.

Liszka Tamás a cég vezérigazgatója ugyanakkor azt mondta: nagyon meg kell fontolniuk mennyit emelnek, mert nem szeretnék, hogy még inkább visszaessen a forgalom.

Élelmiszerellátási gondok is jöhetnek

A G7 egy korábbi cikke alapján a napokban számoltunk be arról: komoly kockázatokat jelent, hogy az alapélelmiszerek megtermeléséhez szükséges műtrágyagyártás legfontosabb nyersanyaga, a földgáz ára az utóbbi időben jelentősen megugrott. Ha a rekordszintre drágult földgáz miatt gazdaságtalanná válna a műtrágya termelése, és így széles körű hiány alakulna ki belőle, akkor nem lehetne Európa vagy Magyarország ellátásához elegendő élelmiszert megtermelni.

Arról pedig itt írtunk, hogy a ruházati termékek egyik legfontosabb nyersanyaga, a gyapot ára is évtizedes csúcsra nőtt, ami szintén áremelkedést okozhat a ruházati üzletekben.

The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!