Az energiaegyensúly megteremtésével spórolhatunk a legtöbbet a rezsiköltségeken
Az emelkedő rezsiárak mellett egyre több szó esik a megfelelő szigetelésről és az ablakok szigetelőképességéről. Nem ez azonban az egyetlen szempont, amit figyelembe kell vennünk, ha azt szeretnénk, hogy a nyílászárókkal a lehető legtöbbet spóroljunk az energiaköltségeinken. Év végéig még igényelhetők az otthonfelújításra, korszerűsítésre fordítható állami támogatások, amelynek kapcsán a VELUX egy videósorozattal segíti a felújítás előtt állókat. (x)

A lakhatási költségek előteremtése sokak számára jelent nehézségeket: már a pandémia előtt is az EU-ban élők 9,4%-át érintette a lakásköltség-túlterheltség. Az épületek korszerűsítésével ezek a kiadások csökkenthetőek

– mondja Katona Márton független pénzügyi szakértő a VELUX edukációs videójában.

Már a 15-20 éves ablakok lecserélése is megfontolandó, ha spórolni szeretnénk a fűtésszámlánkon, hiszen az elmúlt években jelentősen javultak az építőanyagok hőátbocsátási tényezői. Az egyrétegű ablakok több rétegű ablakra cserélése pedig szintén jelentős különbséget jelent a szigetelési képességben.

A VELUX modelltetőtérben végzett mérései igazolták, hogy két tetőablak cseréjével akár 11%-kal is csökkenthető a szükséges fűtési energia az adott helyiségben, a hőveszteség pedig ablakonként akár 60%-kal is mérsékelhető.[1] Ugyanakkor nem az ablakok hőáteresztő képessége az egyetlen, amit érdemes figyelembe venni.

Hosszabb távon az éri meg legjobban, ha energiahatékonyságra törekszünk. Ilyenkor a nyílászárók napenergia-nyeresége magasabb, mint az ablakon keresztüli energiaveszteség. Fontos tehát, hogy a nagy szigetelési versenyben ne veszítsük el azt a fűtési erőt, amit egyébként a beáramló napfényből, teljesen ingyen kinyerhetünk

– mondta az edukációs sorozat második részében Páricsy Zoltán, okleveles építész.

A kutatások azt igazolják, hogy a fűtési szezonban a tetőablakok általában jobb energiaegyensúllyal rendelkeznek, mint a homlokzati ablakok

- teszi hozzá a szakértő az információs kisfilmben.

A redőnyök és rolók automatizált használatával érhető el a legoptimálisabb hőveszteség-csökkentés, és a kihasználtsági tényező is az évszakhoz igazítható: nyáron kizárható a zavaró napfény és elkerülhető az ablaktáblák felhevülése, télen pedig beengedhető a napfény, sötétedés után pedig, a redőnyök leengedésével tovább növelhető a szigetelési képesség.

Egy konkrét példán számolva: egy 95 m2-es tetőtérben az energiaszükséglet 17%-kal csökken az ablakcsere hatására[2]. Az ablakok szigetelőképességének és az energiapozitivitásnak köszönhetően a termosztátot 22 Celsius fokról 20-ra állíthatjuk anélkül, hogy veszítenénk a komfortérzetünkből. Ennek köszönhetően már 39%-os megtakarítást érhetünk el.

Ez nemcsak a rezsiszámlánk, de környezetvédelmi szempontból is lényeges kérdés: az épületek ugyanis a legnagyobb hazai CO2-kibocsátók és energiafogyasztók közé tartoznak, és a teljes végsőenergia-felhasználás mintegy 27%-a lakóépületekben történik

– mondja a VELUX videójában Szűcs-Winkler Róbert, a Denxpert fenntarthatósági szakértője.

A tetőablakok lecserélésével tehát a tetőtér komfortosabbá tehető, az otthonunk energiaszükséglete, és így végső soron karbonlábnyoma is jelentősen csökkenthető, érdemes azonban előre átgondolni, megtervezni a felújítást, és az otthonunk adottságainak legmegfelelőbb, jó minőségű tetőablakokat választani.

[1] A VELUX modelltérben végzett mérései alapján: az egyrétegű ablakok három rétegűre cserélése esetén (régi ablak Uw= 2,8 W/m2K, új Standard ablak Uw = 1,3 W/m2K

[2] A VELUX modelltérben végzett mérései szerint 8 tetőablakkal, 250 mm szigetelés mellett, 22°C-os fűtés esetében az Uw érték 2,8 W/m²K-ról 1,0 W/m²K-ra javul az ablakcsere hatására.


The Conversation

Ne hagyd ki!