A benyújtott törvényjavaslat szerint a bérlőknek az ingatlan forgalmi értékének 30 százalékát kell kifizetniük. Ha a vételárat egy összegben leteszik, még jobban járhatnak, és kérhetnek részletfizetést is.
A Böröcz László fideszes képviselő által benyújtott javaslat szerint azok a bérlők vehetnék meg a lakásokat, akiknek 2020. december 31-én már fennállt a bérleti jogviszonyuk. A vételi jog a bérlőt, a bérlőtársakat egyenlő arányban, a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, illetve ezeknek a személyeknek az egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét illeti meg.
Mennyiért?
Az ingatlanok forgalmi értékét az önkormányzatoknak kell a vételi joggal rendelkezővel közölni hat hónapon belül, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az állam fogja megállapítani az összeget.
A vételárat a forgalmi érték 30 százalékában állapítja meg a törvényjavaslat. Minden bérleti jogviszonyban töltött év után további 1 százalékkal csökken az ár, amely a végső számolásnál nem lehet kevesebb a megállapított érték 15 százalékánál. Ha a vételárat egy összegben fizetik ki, akkor annak mértéke a megállapított összeg 70 százaléka. Abban az esetben, ha a bérlő a vételár 10 százalékát egyben leteszi a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül, a fennálló tartozást legfeljebb 25 éven át részletekben is kiegyenlítheti. Fontos hangsúlyozni, ez még csak javaslat, bár kormánypárti képviselő nyújtotta be, így van esély az elfogadására.
Kizáró okok
A javaslat szerint azok a bérlők addig nem élhetnek a vásárlási jogukkal, amíg adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, vagy a tulajdonos állam vagy önkormányzat felé bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása van.
Az indoklás szerint a javaslat célja az, hogy a magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont. Az ötlet nem új, hasonló modellben értékesítették az önkormányzati bérlakásokat a rendszerváltáskor.