Érkeznek a rezsicsökkentési rendszer átalakítása utáni első számlák. Sokan vakarhatják a fejüket, mert számításaik szerint a gázfogyasztásuk alapján a kedvezményes árat kellene fizetniük, mégis a lakossági piaci ár alapján számlázott a szolgáltató. Több laptársunk nyomozása alapján megtaláltunk az egyik bűnöst: a téjékoztatásokban szereplő, de megbújó súlyozási szorzót.
A magasabb díjat kellett fizetni egy lakástulajdonosnak, aki nem is él az adott lakásban. A lakás üres, senki sem használja. Földgázt csak akkor használnak, amikor ellenőrzik és bekapcsolják a készülékeket. Az így elfogyasztott mennyiség nem jelentős, de a szolgáltató lakossági piaci áron számlázta ki. Ez úgy fordulhatott elő, hogy a tulajdonos nullára jelentette be a fogyasztást, de van itt még más is, mutatjuk máris, hogyan működik a rendszer.
A 444.hu-nak beküldött számlákból kiderült, hogy ha a fogyasztó bejelenti, hogy a fő felhasználási célja a fűtés, akkor a nyári fürdőzésre elfogyasztott energiát a magasabb tarifával számolják el. Ez pedig úgy alakul, hogy szorzókat alkalmaznak,amelyekben az egyik fontos elem az, hogy a fogyasztó a szerződése alapján milyen felhasználási jelleget jelentett be.
Az MVM honlapján közzétett tájékoztatóban az áll, hogy a felhasználási jelleg kétféle lehet. Az egyik az úgynevezett lineáris, azaz főzési, vízmelegítési, vagy fűtési, a másik vegyes felhasználás. A 444 szerint így fordulhatott elő az, hogy egy fogyasztó a meghatározott átlagfogyasztás alatt használt el ugyan gázt, de mivel a szerződésében fűtési jelleg szerepel, nyáron pedig nyilván nem fűtött, így a más céllal elhasznált gáznál a súlyozási szorzót használta a szolgáltató, azaz nem a rezsicsökkentett tarifával kell fizetni. Az MVM tájékoztatóján szerepelnek ezek a számítási szempontok, az már más kérdés, hogy a fogyasztók mennyire ismerik ezeket. Mindenesetre így fordulhatott elő az is, hogy a cikkünk elején bemutatott üres lakásban a megemelt tarifával számolták el a fogyasztást.
