A gazdasági optimizmusnak búcsút inthetünk, legalábbis ebben az évben biztosan – derült ki a PwC felméréséből.
Január 16-án este a világ legbefolyásosabb személyei érkeztek a svájci Davosba, hogy megvitassák napjaink legégetőbb problémáit és gazdasági kérdéseit a Világgazdasági Fórumon. Az 53. alkalommal megrendezett 5 napos eseményen több mint 50 állam- és kormányfő, 56 pénzügyminiszter,19 jegybankelnök és 1500 üzleti vezető vesz részt, köztük a világ legnagyobb cégeinek 600 vezérigazgatója. A tavalyihoz hasonlóan idén sem hívták meg Oroszországot.
Az infláció, a recesszió és háború uralta a gazdasági hírek címlapjait tavaly. Ám feltehetőleg a 2023-as év sem tartogat számunkra megváltást. A gazdasági szakértők szerint továbbra is a pesszimizmus és a személyes pénzügyekkel kapcsolatos növekvő bizonytalanság fogja beárnyékolni a mindennapokat –kezdi elemzését a Business Today.
A vezérigazgatók 73 százaléka szerint a gazdasági növekedés üteme világszerte csökkenni fog idén. Ez rekordszintű arány, amire utoljára a 2008-ban kirobbant pénzügyi világválság idején volt példa.
Az egyetlen különbség a 15 évvel ezelőtti világ és a mostani helyzet között az, hogy ezt senki sem látta előre. Ami pedig a jelenlegi folyamatos bizonytalanságot illeti, ez lassan alakult ki. Kezdődött a koronavírus-járvánnyal, fokozta a háború, majd az abból kialakuló magas energiaárak.
Ennek ellenére a cégvezetők 60 százaléka nem tervez létszámleépítést, illetve 80 százalékuk a munkavállalók javadalmazását sem csökkentené – olvasható a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég, a PwC összefoglalójában, amelynek megjelenését a davosi Világgazdasági Fórumra időzítették.
A felmérés reprezentatív, 105 ország 4410 vezérigazgatója vett benne részt 2022 utolsó pár hónapjában.
Érdekesség, hogy az Egyesült Államok, Brazília, India és Kína üzletemberei sokkal optimistábbak a helyi gazdaság és bevételeik növelését illetően, mint például a franciák vagy a németek.
Az előttünk álló egy évben, de akár még a következő öt évben is, a vezérigazgatók 40 százaléka szerint az infláció, 31 százaléka pedig úgy véli, hogy a makrogazdasági volatilitás vezeti majd a kockázati tényezők listáját. De szerintük hatással lesznek a nyereségességre a gazdasági szabályozás változásai (53 százalék), a munkaerő/szakképzettség hiánya (52 százalék) és a technológiai zavarok (49 százalék). A vezetők több mint fele számolt be a működési költségek mérsékléséről, majdnem ugyanennyien az árak emeléséről, 48 százalékuk pedig a termék- és szolgáltatáskínálat diverzifikálásáról.
