Az állatok klónozása megosztja a közvéleményt, de az Egyesült Államokban is egyre népszerűbb, annak ellenére, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki életre kívánja kelteni elhunyt kedvencének pontos mását.
Nem kell másik
Egy New York-i rendőr szolgálati helyére még 2006-ban besétált egy apró, loncsos szőrű kutya. John Mendola magához vette, és annyira megszerette, hogy tíz évvel később, amikor a kutya rákos lett, már
nem tudta elképzelni az életét nélküle
– írja a BBC.
Ekkor fordult a Viagen nevű texasi céghez, amely egyedüliként foglalkozik az Egyesült Államokban kutyák és macskák klónozásával. Biopsziát végeztek az állaton, vagyis szövetmintát vette tőle, és ennek nyomán
két klónkutya is született a négylábú béranyától.
A kiskutyák genetikai szempontból azonosak voltak az addigra már elhunyt kedvenccel.
Nem olcsó
Az immár nyugdíjas rendőrnek 50 ezer dollárjába (17 millió forint) került a régi-új kutya. A Viagennél macskák, sőt, lovak klónozását is vállalják, előbbit 30 ezer (10 millió forint), utóbbit 85 ezer dollárért (27 millió forintért). Ezek borsos árak, de az amerikai cégnél 2015 óta többszáz ilyen műveletet végeztek.
Sokféle klónozási technika létezik. Általában sejtmagot vesznek ki az állatból, majd ezt egy olyan donorpetébe juttatják, amelyből a genetikai anyagot kivonták. Laboratórium körülmények között kifejlődik belőle egy embrió, amelyet béranya méhébe ültetnek, aki kihordja és világra hozza az állatot.
A klónozásra szánt állat genetikai anyaga szinte a végtelenségig megőrizhető, mert az embriókat nagyon alacsony hőfokon tárolják.
Ikertestvér a jövőből
A klón tulajdonképpen az eredetinek az egypetéjű ikertestvére, amelyet évek, évtizedek, vagy akár évszázadok választanak el a gazdaállattól
– fogalmazott Blake Russall, a Viagen vezetője.
Az állatvédő szervezeteknek komoly aggodalmaik vannak a klónozással kapcsolatban. Számos tanulmányból kiderül, hogy a klónok jobban ki vannak téve a betegségeknek.
A másik kritikus pont, hogy a klónok közül sok nem egészségesen jön a világra. A Columbia Egyetem 2018-as kutatása szerint a klónozás átlagos sikermutatója 20 százalékos. Ez azt jelenti, hogy számtalan béranyát kell használni a többszöri próbálkozás során.
Penny Hawkins brit szakértő szerint egy klón soha nem lesz az eredeti pontos mása, különösen a természetét illetően. Úgy véli:
egy állat annál sokrétűbb, hogy egy DNS-sel leírható lenne. Ráadásul elkerülhetetlen, hogy az új állatnak másfajta élettapasztalatai lesznek, ami hatni fog a személyiségére.
Azt pedig még a Viagennél is elismerik, hogy egy állat viselkedésének 25 százalékát a nevelés és a vele való foglalkozás alakítja ki.
Ha nem akarjuk lemásolni, csak lefogyasztani a háziállatainkat, arról itt olvasható bővebb információ.
