Január derekán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be, hogy 100 milliárd forintos, a hazai éttermeket segítő kormányzati akcióterv indul. Az 5+1 elemből álló program célja a szektor versenyképességének javítása, valamint a feketemunka visszaszorítása. A csomag első elemeit tartalmazó kormányrendelet kimondja:
„Mentesül a közterhek megfizetése alól az étteremben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része.”
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A visszamenőleges hatályú, tehát már idén január 1-től érvényes módosítás értelmében a cégeknek nem kell megfizetniük az éttermi vendéglátás után a valójában két elemből (személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó) álló, de összefoglaló néven reprezentációs adóként emlegetett közterhet, amelynek mértéke 33 százalék volt.
A rendelet azt is feltételül szabja, hogy a jelentős kedvezményt a vállalkozások az adóévben elszámolt összes bevételük 1 százalékáig, legfeljebb 100 millió forint értékhatárig vehetik igénybe. Ez az időszak, vagyis az adóév a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév. Az elszámolt éves összes bevétel pedig a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel.
A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető vállalkozás az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe.
A rendelet kimondja: amennyiben az adóév folyamán egy vállalkozás átlépi a 100 millió forintos határt, a meghaladó rész után a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként adóelőleget kell megállapítania, amit az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, valamint megfizetnie, kivéve, ha a vállalkozás az év közben kezdi meg a tevékenységét.
A 100 milliós határ túllépésével keletkező tényleges adót a vállalkozásnak az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítania, és az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követő negyedév 12. napjáig – a megfizetett adóelőleg figyelembevételével – kell bevallania és megfizetnie.
Hogyan lesz a 3 vacsorából 4?
Ha egy céges vacsora számlája 1 millió forint, akkor a korábbi szabályok szerint, az adóteher miatt az összesített kiadás 1 millió 330 ezer, három alkalom pedig 3 millió 990 ezer forintba került. Tízezer forintot érdemes ehhez hozzátenni, és már ki is jön belőle 4, egyenként 1 milliós vacsora a kedvezménnyel.
A rendelet értelmében 2 százalékra mérséklődik az éttermi vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások után fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke.
A pálinka az egyik legfontosabb hungarikum, mely nemzeti értékének hosszú távú megőrzése érdekében indokolt a bor juttatásához kapcsolódó adószabályokhoz hasonló intézkedés bevezetése. Az intézkedés eredményeként mentesül a közterhek megfizetési kötelezettsége alól a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából beszerzett, adóraktárban előállított és onnan közvetlenül vásárolt, pálinkazárjeggyel ellátott alkoholtermék juttatása.
Olvasd el ezt is!
