Mivel az AI folyamatosan új feladatokat tanul meg, egy ma meghirdetett állás 12–18 hónap múlva már teljesen máshogy fog kinézni – így a cégek egy-egy konkrét projektre és célra keresnek majd készségcsoportokat.
Ha egyetlen kérdésben kellene összefoglalni a jövőnket: "Mi marad belőlünk a pozíciónk vagy a munkaköri titulusunk nélkül? A válasz egyszerű: a készségeink. "
A hét készséget a HR Portal foglalta össze.
1. AI-műveltség
Az AI-eszközök használata hamarosan épp olyan természetes elvárássá válik, mint a számítógép-kezelés vagy egy e-mail elküldése. Az AI-műveltség nem azt jelenti, hogy kódolnunk kell, hanem azt, hogy megértjük a rendszerek működési dinamikáját. Tudnunk kell, milyen adatokon tanították a modellt, észre kell vennünk, ha a rendszer torzít vagy részrehajló, és ha rossz választ kapunk, nem a technológiát kell hibáztatnunk, hanem a saját utasításainkat (prompt) és a megadott kontextust kell felülvizsgálnunk.
2. Kritikus gondolkodás
Gyakori veszély, hogy a mély gondolkodást teljesen kiszervezzük a gépeknek. Ha vakon elfogadjuk az AI javaslatait, a kognitív „izmaink” elsatnyulnak, és kiszolgáltatottá válunk. A jövőben nem a diavetítés vagy az e-mail elkészítéséért kapjuk a fizetésünket – mert azt a gép is megcsinálja –, hanem azért a kritikus elemzésért, amellyel felmérjük a mögötte rejlő stratégia valóságalapját és kockázatait.
3. Józan ítélőképesség és döntési képesség
Az AI opciók ezreivel tud elárasztani bennünket, de nem tudja eldönteni, mi számít igazán egy adott üzleti kontextusban. Bovell a HR példájával szemlélteti ezt: ha az AI írja a munkaköri leírásokat és szűri a jelölteket, a felvétel hirtelen felgyorsul, de ha a fluktuáció nem csökken, az azt mutatja, hogy hiányzott a stratégiai döntési képesség. Az AI tökéletesen végrehajtja, amit kérünk tőle, de nekünk kell tudnunk, mit érdemes egyáltalán megkérdezni tőle.
4. Kommunikáció és a döntések elmagyarázása
Többé nem bújhatunk el a számítógépes modellek adatai mögött. Ahogy az AI egyre több stratégiai javaslatot tesz, a szakemberek feladata az lesz, hogy közérthetően elmagyarázzák az emberi csapatoknak a döntések mögötti kompromisszumokat (trade-offokat). A meggyőzés, a tisztánlátás és a kontextusba helyezés képessége felértékelődik.
5. Az „emberi tényező” – akivel szeretnek együtt dolgozni
A projektalapú, gyorsan alakuló és feloszló csapatok világában az egyik legnagyobb versenyelőny a jó együttműködési készség. Ahogy a technikai és operatív feladatokat átveszik a gépek, a munkatapasztalat egyre inkább az emberekkel való közös munkáról fog szólni. Ha valakivel nehéz együtt dolgozni, a gyorsan mozgó piacon egyszerűen találnak helyette valaki mást.
6. Tanulás – megtanulni tanulni
Mivel a technikai tudás elavulási ideje drasztikusan lecsökkent, a legfontosabb képességgé a gyors adaptáció és a „tanulás megtanulása” válik. Ismernünk kell a saját tanulási mechanizmusainkat, képesnek kell lennünk a komplex problémákat moduláris részekre bontani, és tudatosan edzenünk kell a tanulási képességeinket.
7. Alkalmazkodóképesség
Senki sem tudja megjósolni, pontosan milyen munkák léteznek majd 2–5 év múlva. A folyamatosan változó környezethez, az új eszközökhöz és a folyamatosan cserélődő csapatokhoz való rugalmas alkalmazkodás az egyetlen garancia arra, hogy az átalakuló gazdaságban is megőrizzük a munkaerőpiaci értékünket.
A ChatGPT használata a lustaságot is ösztönzi, miközben gátolja a kritikus gondolkodást - állapította meg egy korábbi amerikai kutatás. Az amerikai MIT Media Lab kutatásában 54-en vettek részt a 18–39 év közötti korosztályból, akiket három csoportba osztottak, és az amerikai egyetemi felvételeket fontos szerepet betöltő SAT esszék írására kértek, miközben agyi aktivitásukat is figyelték EEG-készülék segítségével. A tanulmány szerint a nagy nyelvi modellek (LLM) valójában gátolhatják a tanulást, különösen a fiatalabb felhasználók körében. A kutatás további tanulsága, hogy az MI ugyan növelheti a hatékonyságot, ám az erre támaszkodó dolgozók körében csökkenhet a kreativitás, a kritikus gondolkodás vagy épp a problémamegoldás képességük.
