Soha nem látott magasságokba emelkedett a magyar lakosság adósságállománya. A Bankmonitor elemzése szerint a háztartások teljes hiteltartozása átlépte a történelmi 13 497 milliárd forintos határt. Bár ez az óriási szám elsőre ijesztőnek tűnhet, és komoly aggodalomra adhat okot, a pénzügyi szakértők szerint a helyzet korántsem utal arra, hogy a lakosság tömeges csőd közeli állapotban lenne.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Stabilitási Jelentése rávilágít, hogy a nominális adósság növekedése mögött elsősorban az elmúlt évek magas inflációja, a bérek nominális emelkedése, valamint az ingatlanárak megugrása áll.
Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a lakosság GDP-arányos eladósodottsága mindössze 18,3 százalék körül alakul. Ezzel hazánk az Európai Unió egyik legkevésbé eladósodott országa, a mezőnyben csak Románia áll alacsonyabb szinten - írja a pénzügyi portál.
A legnagyobb megnyugvást a hitelek minősége jelenti. Miközben a 2008-as válság idején a lakossági hitelek jelentős része bedőlt a devizakockázatok és a változó kamatozás miatt, ma a fennálló lakáshitelek túlnyomó többsége – csaknem 99 százaléka – biztonságos, fix kamatozású konstrukció. Ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészletek a futamidő végéig nem változhatnak meg a piaci kamatok ingadozása miatt.
A jegybanki adatok megerősítik, hogy a 90 napon túli hitelmulasztások aránya elhanyagolható, mindössze 1,5 százalék körül mozog. Bár az infláció és a megélhetési költségek növekedése nyomást gyakorol a családi költségvetésekre, a feszes munkaerőpiac és a magas foglalkoztatottság egyelőre garantálja, hogy a magyar családok képesek legyenek pontosan fizetni a banki tartozásaikat.
A magyar lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi megtakarítása 2025-ben 4,6 százalékot tett ki, ami továbbra is meghaladja a régiós, illetve az EU-s országok átlagát. A háztartások nettó pénzügyi vagyona tavaly tovább gyarapodott, és év végére elérte a GDP 117 százalékát - olvasható az MNB Megtakarítási jelentéséről kiadott közleményben. Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója további részleteket közölt az összefoglalóról.
Tavaly folytatódott a portfólió-átrendeződés a likvid pénzügyi vagyon irányába. A lakosság állampapírvagyona 2025-ben - a korábban magas kamatozást nyújtó PMÁP értékpapírok átárazódásához köthetően - csökkent, miközben emelkedett a befektetési alapok és - főként az év első felében - a devizaeszközök súlya. Utóbbiak részaránya az év második felében csökkent, és a forinteszközök súlya - a forint erősödésével párhuzamosan - nőtt.
Banai Ádám kiemelte, hogy 2025-ben a forintalapú befektetések összességében magasabb hozamot biztosítottak, mint a devizaeszközök, különösen az árfolyamhatások figyelembevételével. A lakossági állampapírok továbbra is elsősorban a magasabb jövedelmű, képzettebb, jellemzően budapesti háztartások kezében koncentrálódnak.
A 10 millió forint, vagy annál nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkezők 63 százaléka rendelkezik állampapírral, ez az arány a legfeljebb 500 ezer forint megtakarítással rendelkezők körében 1 százalék - derül ki a jelentésből.
A lekötött betétállomány csaknem fele alacsony, mintegy 1 százalékos kamatot kínál, miközben magasabb hozamú lehetőségek is elérhetők. Ezért javasolják a lakossági befektetőknek, hogy érdemes újragondolni befektetési döntéseiket - jegyezte meg Banai Ádám.
