A Biztosdöntés.hu által összegyűjtött adatok szerint az átlagnál jóval gyorsabb ütemben növekedett a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek portfóliója. Előbbiek állománya 23,3 százalékkal, 3887 milliárd forintra nőtt egy év alatt, a befektetési jegyeknél pedig 19,6 százalékos növekedést mért az MNB, közel 16 900 milliárd forintos március végi összeggel.
A háztartásoknál lévő betétállomány szintén az átlagnál gyorsabb, 11,5 százalékos ütemben gyarapodott éves összevetésben, így meghaladta a 18 600 milliárd forintot. A kötvényeknél – amelyek a kisbefektetőknél meghatározó lakossági állampapírokat is tartalmazzák – viszont éves szinten már csak 7,5 százalékkal gyarapodott a portfólió, és hasonló ütemben, 7,7 százalékkal nőtt tizenkét hónap alatt a készpénz összege is.
A tranzakciók – tehát a vételek és az eladások – egyenlegét nézve az első negyedévben igen aktívak voltak a háztartások: hiszen 2026 első három hónapjában bő 2900 milliárd forintos pluszt mutatott az összesített egyenleg. Az év első három hónapjában a befektetési jegyeknél is a vételek kerültek nagy többségbe, itt a tranzakciók egyenlege 513,3 milliárd forintot mutatott. Az átértékelődéseken összességében nyertek ugyan az első negyedévben a kisbefektetők, ám a befektetési jegyeknél és a tőzsdei részvényeknél is kisebb mértékű veszteségük keletkezett.
A befektetési jegyegy értékpapír, amely azt igazolja, hogy a vásárló részesedést szerez egy befektetési alapban. Az alapban sok befektető pénzét gyűjtik össze, és azt egy alapkezelő társaság fekteti be különböző eszközökbe.
- Nem egyetlen eszközbe fektetsz, hanem egy teljes portfólióba.
- Egy befektetési alap tarthat részvényeket, kötvényeket, állampapírokat, ingatlanokat vagy akár ezek kombinációját is.
- Szakértők kezelik a pénzt.
- A befektetésekről hivatásos portfóliómenedzserek döntenek, a befektetőnek nem kell napi szinten foglalkoznia vele.
- A befektetési jegy értéke naponta (vagy ritkábban) változik attól függően, hogyan teljesítenek az alapban lévő eszközök.
Különböző kockázati szintek léteznek:
- alacsony kockázat: pénzpiaci és rövid kötvényalapok
- közepes kockázat: vegyes alapok
- magasabb kockázat: részvényalapok
Kisebb összeggel is elérhető, sok alapnál már néhány tízezer forinttal el lehet indulni. Nincs garantált hozam, vagyis a hozam nem fix, a befektetés értéke akár csökkenhet is – ez fontos különbség például a bankbetétekhez képest.
Fontos megjegyeznünk, hogy a cikkünkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek befektetési tanácsnak. A pénzügyi döntések meghozatala előtt minden esetben javasolt az egyéni körülmények mérlegelése és szakértő bevonása.
