A hazai vállalati szférában kritikus méreteket ölt az úgynevezett „Shadow IT” jelenség, vagyis a nem engedélyezett technológiák használata. A kutatás adatai szerint a cégek mindössze 11 százaléka biztosít hivatalos, ellenőrzött szervezeti kereteket az MI alkalmazásához. Ezzel szemben a munkavállalók 65 százaléka teljesen önállóan, saját kockázatára és szakállára kezdte el használni ezeket a fejlett algoritmusokat a hatékonyságnövelés érdekében.
Ez a strukturális és szabályozási vákuum súlyos kiberbiztonsági, adatvédelmi és megfelelőségi (compliance) kockázatokat hordoz magában, hiszen a nyílt végpontú MI-platformokba táplált szenzitív vállalati adatok könnyen kiszivároghatnak vagy harmadik fél kezébe kerülhetnek.
A kutatás szerint jelentős a bizalmatlanság és a bizonytalanság az MI használatával kapcsolatban. A megkérdezettek 77 százaléka teljes mértékben egyetértett azzal, hogy az MI által adott eredményeket embernek is ellenőriznie kell. Kétharmaduk (64 százalék) szerint túlságosan megbízunk a mesterséges intelligencia javaslataiban, míg 91 százalék véli úgy, hogy vannak feladatok, amelyeket jobb, ha ember végez.
A megkérdezettek több mint 70 százaléka szerint ma már nehéz megkülönböztetni az MI-vel készült tartalmakat a valóságtól, és csaknem minden második ember szerint a technológia „elbutítja” a felhasználókat.
A reprezentatív felmérést a Medián végzete 600 fős mintán 2025 novemberében a kiberbiztonsági termékeket gyártó ESET hazai forgalmazójának, a Sicontact Kft. megbízásából.
Komoly bajba kerülhetünk, ha túlságosan privát információkat osztunk meg, vagy túlságosan hagyatkozunk az ilyen chatbotok tanácsaira. Az Elon University digitális kutatóközpontjának kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy gyakorlatilag az összes AI chatbot felhasználja az ott megosztott adatokat a chatbot funkcióinak bővítésére, javítására, sőt, egyes IT-rendszerek ezeket az információkat „határozatlan ideig” tárolják is.
A kutatók szerint a következő információkat nem szabad megosztani a ChatGPT-vel és a hozzá hasonló AI-modellekkel:
- Személyazonossághoz köthető információk, pl. lakcím, személyigazolvány-szám, jogosítványszám, valódi név. Ezek az információk ugyanis kiszivároghatnak, illetéktelen kezekbe kerülhetnek, legrosszabb esetben rosszindulatú személyek visszaélhetnek velük.
- Túlságosan intim, személyes információk például párkapcsolatokról, családi helyzetről, magánéletről. Ezeket az információkat nemcsak elraktározzák a chatbotok, hanem külső személyek is hozzájuk férhetnek, például bírósági végzés esetén (az USA-ban egészen biztosan).
- Egészségügyi adatok megosztása: ez egyrészt a fent is említett személyes adatok kiszivárgása miatt veszélyes, másrészt pedig az is előfordulhat, hogy az AI részinformációk alapján téves diagnózist, rossz tanácsot ad.
- Érzékeny munkahelyi, céges adatok, forráskódok, olyan információk, melyeket bizalmas szerződés véd. Ismét: ezek az adatok kiszivároghatnak, az AI-rendszer pedig tárolja ezeket.
- Pénzügyi információk: fizetési adatok, bankkártyák, adóbevallás, befektetési tanácsadás. Itt is ugyanazok a kockázatok merülnek fel, mint az egészségügyi adatokkal kapcsolatosan: egyrészt előfordulhat, hogy illetéktelen személyek férnek hozzá a fizetési adatainkhoz, másrészt pedig az AI olyan tanácsot adhat, amin az ember végeredményében pénzt veszít
