A kormány az intézkedés bevezetésekor jelezte, hogy szorosan figyelemmel kíséri a kereskedők és beszállítók lépéseit. Különösen arra kíváncsiak, előfordul-e keresztárazás – vagyis más, nem szabályozott termékek árának emelése –, illetve emelnek-e a beszállítók olyan módon árakat, hogy az az árrésstopos termékek drágulását is eredményezi. A változásokat elősegíti a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett Online Árfigyelő, amelynek hála az élelmiszerek éppen aktuális árváltozásai most már egyértelműbben elkülöníthetők. Az árak alakulása alapján három fő termékcsoport különíthető el.
A hatályos szabályozás legfeljebb 10 százalékos, drogériai termékeknél 15 százalékos árrést enged, így a nagyobb drágulás általában a beszállítók áremeléséből fakad. Az adatok szerint a beszállítók eddig fegyelmezetten tartják magukat az árpolitikához. A legtöbb termék ára a bevezetést követően jelentősen csökkent, majd kisebb kilengésekkel stabil maradt: a 2,8 százalékos UHT tej literenkénti átlagára 457 forintról körülbelül 380 forintra esett vissza, a 20 százalékos tejföl egységára 2200 forintról 1500–1600 forint közé mérséklődött, míg a trappista tömbsajt kilója a korábbi közel 4 ezer forintról nagyjából 3 ezer forintra csökkent, és azóta is ezen a szinten mozog.
A nem árrésstopos termékeknél a kereskedőknek van lehetőségük részben kompenzálni az árrésstopos termékeken elszenvedett veszteségeiket, bár az árfigyelőben szereplőknél ezt óvatosabban tehetik meg. Az árfigyelőn kívüli termékek esetében viszont csak a statisztikai adatok mutatják a változásokat, és a boltok egyedi döntésén múlik, mennyire próbálják visszahozni a kiesést. A Portfolio információi szerint áprilisban az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, majd májusban 0,6, júniusban 0,1, júliusban pedig 0,3 százalékkal emelkedett.
Az árrésstop bevezetése óta a drágulás jelentős részét az idényáras zöldségek és különösen a gyümölcsök áremelkedése okozza, amelyek árát elsődlegesen az időjárás befolyásolja. A keresztárazás gyanúja leginkább az „édesipari lisztesáru” kategóriánál merül fel, ahol júniusban és júliusban is mintegy 6 százalékos havi áremelkedést mért a KSH. Összességében azonban az árrésstop hatása továbbra is érezhető, és csak néhány szűkebb területen valószínű keresztárazás.
