Mivel a legtöbben csak ritkán találkoznak ilyen helyzettel, gyakran a baleset utáni stresszben általában kapkodva töltik ki a baleseti bejelentő formanyomtatványt - derül ki a Hóvége.hu cikkéből. Ez azonban komoly következményekkel járhat, hiszen személyi sérülés hiányában a biztosítók elsősorban a bejelentő adatai alapján döntik el, kié a felelősség és határozzák meg a kifizetés mértékét.
Szakértők szerint a legfontosabb, hogy a felek minden mezőt gondosan kitöltsenek, és közösen ellenőrizzék az adatokat. Kiemelt jelentőségű a tanúk feltüntetése, hiszen vitás helyzetben ők segíthetnek bizonyítani a történteket. Ugyancsak gyakori hiba a biztosítási adatok pontatlan megadása, illetve a forgalmi szituáció hibás jelölése. Nem maradhat el a helyszínrajz elkészítése sem. Ez egy egyszerű vázlat az autók helyzetéről, a közlekedési táblákról és a haladási irányokról, ami sok későbbi vitát megelőzhet.
A megjegyzés rovatban minden fontos körülményt érdemes rögzíteni, különösen akkor, ha valamelyik fél elismeri a felelősséget. Ha nincs plusz információ, a mezőt célszerű áthúzni, hogy később ne lehessen beleírni.
A legsúlyosabb hibák egyike az aláírás hiánya, enélkül ugyanis a dokumentum érvénytelen, még akkor is, ha minden más adatmező helyesen lett kitöltve.
A baleseti bejelentő nem puszta formalitás, hanem kulcsfontosságú bizonyíték, ezért a helyszínen szánt néhány plusz perc akár hosszú évek vitáját és jelentős anyagi veszteséget is megelőzhet - hangsúlyozzák a szakértők.
Nyugodtak lehetünk-e, hogy ha mi vagyunk a vétkesek, akkor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunk (kgfb) majd fedezi a kárt? Nos, sajnos nem minden esetben.
Gépjárműtulajdonosként vagy üzembentartóként első legfontosabb feladatunk, hogy a gépjármű használata során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kössünk és azt díjfizetéssel hatályban is tartsuk.
Van azonban néhány jogszabályi kikötés, amikor a biztosító megtérítési igénnyel, visszkeresettel élhet a károkozóval szemben. Ilyen esetek a teljesség igénye nélkül:
- Ha például ellopják a gépjárművet és úgy okoznak balesetet. Ilyenkor annak kell helyt állnia a biztosítóval szemben, aki a gépjárművet eltulajdonította.
- Ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták. Ilyen eset a gyorshajtás vagy a rendőri igazoltatás elkerülése közben történő baleset
A biztosító legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését:
- Ha a vezető a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, vagy ilyen személynek adta át a kormányt.
- Ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.
Legfeljebb 1,5 millió forintig érvényesíthető a követelés:
- Ha a vezetőnek nem volt a gépjármű vezetésére jogosító engedélye, illetve ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte.
- Ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta.
