Sokan meglepődnek, amikor jó jövedelmi viszonyok ellenére kapnak elutasító határozatot a pénzintézettől. Ennek hátterében igen gyakran egyszerű adminisztrációs fennakadások vagy nem megfelelő dokumentumok állnak. A bankok szigorúan ellenőrizik a benyújtott papírokat: egy 30 napnál régebbi jövedelemigazolás, egy lejárt személyazonosító okmány vagy a munkáltatói igazoláson szereplő apró elírás is azonnali elutasításhoz vezethet. Ugyancsak problémát jelent, ha az igénylő még próbaidő alatt áll, vagy ha a munkaviszonya nem éri el a bank által elvárt minimum 3–6 hónapos időtartamot; a legtöbb pénzintézet ráadásul elvárja a határozatlan idejű munkaszerződést is a hitel jóváhagyásához.
Az Economx azt írja, hogy a banki szabályzatok a jövedelmeket két csoportba sorolják:
Elsődleges (önállóan elfogadható) jövedelmek: határozatlan idejű munkaviszonyból származó bér (a próbaidő lejárta után), legalább 1–2 lezárt üzleti évvel rendelkező egyéni vállalkozói jövedelem (NAV-jövedelemigazolással), valamint az öregségi nyugdíj.
Másodlagos (kiegészítő) jövedelmek: határozott idejű munkaszerződés, GYES/GYED, bónuszok, cafeteria, és – ami a legfájóbb – a megbízási szerződésekből, alkalmi munkákból, projektalapú teljesítésekből származó bevételek.
A másodlagos jövedelem önmagában nem elég a hitelfelvételhez, akármekkora is az összege. Ha egy IT-szakember havonta nettó 2 millió forintot számláz ki vagy kap meg megbízási díjként, de nincs mellette egy minimálbért elérő, hagyományos alkalmazotti státusza, a bank rendszere egyszerűen nulla hitelezhető jövedelmet mutat.
A jövedelem összege mellett a bankok alaposan átvilágítják az igénylő számlatörténetét is. A hitelbírálók szemében komoly kockázati tényezőt jelentenek a szerencsejátékhoz kapcsolódó tranzakciók, a rendszeresen visszautasított megbízások vagy a folyamatosan mínuszba hajló számlaegyenleg. A számlán megjelenő magánkölcsön-törlesztések vagy a nagyobb összegű rendszeres készpénzfelvételek szintén csökkentik a terhelhetőséget.
Különös csapdát jelenthetnek a fel nem használt hitelkeretek és a nem aktívan használt hitelkártyák is. Mivel a bankok ezek teljes keretösszegének egy meghatározott százalékát meglévő törlesztési kötelezettségként számítják be a Jövedelemarányos Törlesztőmutatóba (JTM), a kihasználatlan keretek is drasztikusan lecsökkenthetik az újonnan felvehető hitel maximális összegét.
Júniusban személyi kölcsönből 156 milliárd forint értékben vett fel a lakosság, ami új csúcs. A volumen mellett a darabszám is jelentősen emelkedett – az idei 42 483 személyihitel-szerződés 33,3%-kal haladta meg a tavaly júniusi mennyiséget. Az új személyi hitelek átlagos hitelösszege 3 684 021 forint volt, ami 26,5%-os emelkedést jelent a tavaly júniusi 2 912 509 forintos átlagösszeghez képest.
