A magyarok pénzügyi óvatossága tovább erősödött az elmúlt egy évben: a lakosság közel kétharmada (63,6 százaléka) egyáltalán nem folyamodott kölcsönhöz az elmúlt 12 hónapban – derül ki a Provident 2026-os Financial Wellbeing felméréséből. Ez érdemi emelkedés a 2025-ben mért 49,9 százalékos arányhoz képest, ami jól mutatja a hazai háztartások megfontolt pénzügyi magatartását.
A hazai mutató jelentősen meghaladja a kutatásban vizsgált kilenc ország (Magyarország mellett többek között Ausztrália, Lengyelország, Románia és Mexikó) 54,4 százalékos átlagát. A felmérésben szereplő államok közül egyedül Észtországban volt magasabb a hitelt elkerülők aránya (68,3%), míg a skála másik végén Mexikó áll, ahol a válaszadóknak mindössze 26,7 százaléka nem kényszerült kölcsönre.
A banki hitelezés terén ugyanakkor enyhe élénkülés látható: a magyarok 14,5 százaléka vett fel hitelt pénzügyi szolgáltatótól, ami kismértékű növekedés a tavalyi 12 százalékhoz képest. Ez az érték ugyanakkor még mindig elmarad a 23,5 százalékos nemzetközi átlagtól, a csehek (13,8%) és a lettek (13,9%) mögött azonban a magyarok is a tartózkodóbbak közé tartoznak.
Ha mégis anyagi segítségre van szükség, a magyarok elsősorban a családi védőhálóra támaszkodnak: a kölcsönért folyamodók 19,1 százaléka rokonoktól kért támogatást.
A felmérés rávilágít a generációk közötti éles eltérésekre is. A 18–44 év közötti fiatalok jóval nyitottabbak: körülbelül felük kért már segítséget családtól vagy barátoktól, és minden ötödikük élt banki hitellel. Ezzel szemben az 55 év felettiek háromnegyede egyáltalán nem vett fel kölcsönt az elmúlt egy évben, ami az idősebb korosztályok fokozott óvatosságát jelzi.
Óvatosan a magánszemélyektől való kölcsönkéréssel. A rokonoktól vagy ismeretlen magánszemélyektől felvett kölcsön gyors megoldásnak tűnhet, valójában azonban komoly pénzügyi és emberi kockázatokat hordoz. A visszafizetés csúszása könnyen tönkreteheti a kapcsolatokat, a magánhitelek között pedig uzsorás konstrukciók is megjelenhetnek. Erről korábban itt írtunk.
