A személyi kölcsönök igénylésekor a pénzintézetek két alapvető életkori korlátot vizsgálnak: a belépési minimumot és a lejáratkori maximumot. Míg a törvényi minimum a betöltött 18. életév (bár a legtöbb bank inkább a 21-23 éves kort várja el a stabil jövedelem miatt), addig a felső korhatár jellemzően 70 és 75 év között mozog. Ez azt jelenti, hogy a hitel utolsó törlesztőrészletének megfizetésekor az adós életkora nem haladhatja meg a bank által meghatározott maximális plafont. Ha egy pénzintézetnél 70 év a felső határ, egy 67 éves igénylő már legfeljebb csak 3 éves futamidőre kaphat kölcsönt.
A nyugdíjas korosztály számára a rendszeres és biztos állami nyugdíj elviekben kiváló hitelképességi alapot jelent, hiszen ez a jövedelemtípus nem függ a munkaerőpiaci változásoktól. Ugyanakkor a bankok statisztikai alapon, a várható élettartam fig some bevételével kalkulálnak, így a túl magas életkor komoly kockázati tényezőnek minősül.
Amennyiben az igénylő kora a futamidő végén átlépné a megengedett maximumot, a bankok nem feltétlenül utasítják el azonnal a kérelmet. A leggyakoribb áthidaló megoldás ilyenkor egy fiatalabb, megfelelő igazolt jövedelemmel rendelkező adóstárs (például egy gyermek vagy unoka) bevonása a szerződésbe, aki garanciát jelent a tartozás visszafizetésére.
A Bank360.hu cikkében a vizsgált bankok közül a Raiffeisennél, a K&H-nál és az MBH-nál talált olyan nyilvánosan elérhető szabályokat, amelyek részletesen foglalkoznak az idősebb hiteligénylőkkel. A Raiffeisen Bank szabályozása szerint akkor válik szükségessé adóstárs bevonása, ha a hitel lejáratakor az adós már betöltötte vagy betölti a 71. életévét. A K&H némileg rugalmasabb: ha a kölcsön lejáratakor az igénylő életkora eléri vagy meghaladja a 75 évet, a bank adóstárs bevonását írhatja elő, tehát nem kell automatikusan adóstársat bevonni. Az MBH-nál: Amennyiben az adós még nincsen 21, vagy elmúlt 66 éves, úgy a hiteligénylés feltételeinek megfelelő, 21 és 66 év közötti társigénylő bevonására van szükség.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén májusban mintegy 131 milliárd forint személyi hitelt vettek fel a magyar háztartások. Ilyen magas összegre korábban nem volt példa. Ez 31,8%-kal múlta felül a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 99,84 milliárd forintot. Darabszámban is jelentős a növekmény. A tavaly májusi 31 557 személyihitel-szerződéssel szemben idén májusban 35 872 szerződés született, ami 13,7%-os emelkedést jelent. A májusi szerződésszám és a hitelösszeg alapján elmondható, hogy az új személyi hitelek átlagos hitelösszege májusban 3 668 032 forint volt, ami 15,9%-os emelkedést jelent a tavaly májusi 3 163 894 forint átlagösszeghez képest.
