A csalási kísérletek száma az első fél évben meghaladta a 2025-ben regisztrált teljes éves esetszám 60 százalékát, az elkövetők által megcélzott összeg pedig a tavalyi éves összeg több mint 80 százalékát. Míg alig néhány éve tízből kilenc eset a kártyaadatok megszerzésére irányult, 2026-ban már az ügyfeleket célzó adathalászat aránya volt ilyen mértékű - áll az Erste Bank közleményében.
A bank ugyanakkor a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát sikeresen megakadályozta, így csaknem 6 milliárd forintnyi veszteségtől óvta meg ügyfeleit. A számok arra is rávilágítanak, hogy a csalások elleni védekezés nem egyszeri feladat. A bűnözők folyamatosan új módszereket keresnek, ezért az ügyfeleknek is lépést kell tartaniuk a változó veszélyekkel. Minden lehetséges csalási módszert részletesen ismerni talán nem is lehet, de sokat segíthet, ha felismerjük a gyanús helyzeteket, és nem hozunk elhamarkodott döntéseket.
Sokan úgy gondolják, hogy az online csalók elsősorban az idősebb, digitálisan kevésbé tapasztalt embereket veszik célba. Az Erste adatai azonban árnyaltabb képet mutatnak.
2026 első felében a csalási kísérletek közel fele a 40–59 éves korosztályt érintette. Ugyanakkor az idősebbek aránya is növekszik: a 60 év felettiek már az esetek több mint negyedében voltak érintettek, miközben 2021-ben ez az arány még 25 százalék alatt maradt. A különböző korosztályokat ráadásul eltérő módszerekkel próbálják megtéveszteni. A bankkártyaadatok megszerzésére irányuló támadások leggyakrabban a 40–59 éveseket érintik, míg a pszichológiai manipulációra építő csalásoknál az idősebb ügyfelek aránya magasabb.
Különösen veszélyesek lehetnek a távoli hozzáférést biztosító alkalmazásokkal elkövetett visszaélések. Az AnyDeskhez hasonló programokat használó csalásoknál tízből közel hét esetben 60 év feletti ügyfél volt érintett. Ezekben az esetekben a csalók valamilyen ürüggyel – például egy állítólagos banki probléma megoldására hivatkozva – ráveszik az áldozatot egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás telepítésére. A program segítségével ezt követően megpróbálhatnak hozzáférni az ügyfél eszközéhez vagy személyes adataihoz.
A fiatalabb és az internetet aktívan használó korosztályok sincsenek biztonságban. Számukra többek között a hamis webáruházak, a megtévesztő befektetési ajánlatok és a közösségi médián keresztül érkező csalárd megkeresések jelenthetnek kockázatot. A csalók tehát nem egyetlen korosztályra koncentrálnak: módszereiket tudatosan az adott célcsoport szokásaihoz és feltételezett sebezhetőségeihez igazítják.
-Ne adjuk ki banki adatainkat! Telefonon vagy üzenetben soha ne osszuk meg jelszavainkat, banki azonosítóinkat vagy egyszer használatos jóváhagyó kódjainkat.
- Ne telepítsünk ismeretlen kérésére távoli hozzáférést biztosító programot! Különösen legyünk óvatosak, ha egy magát banki ügyintézőnek kiadó személy kér erre.
- Csak saját tranzakciót hagyjunk jóvá! Ha olyan műveletről kapunk értesítést, amelyet nem mi kezdeményeztünk, ne engedélyezzük azt.
- Ellenőrizzük a megkeresések hitelességét! Ha valaki a bank nevében keres bennünket, kétség esetén szakítsuk meg a beszélgetést, és a pénzintézet hivatalos elérhetőségein érdeklődjünk.
- Ne hagyjuk magunkat sürgetni! A csalók gyakran mesterségesen teremtenek vészhelyzetet, hogy ne legyen időnk átgondolni a helyzetet. Éppen ezért különösen fontos, hogy egy váratlan, fenyegető vagy szokatlan megkeresés esetén ne döntsünk azonnal, akár néhány perc gondolkodás is megmentheti a pénzünket.
