Az aktív kártyahasználók tavaly átlagosan havi 6400 forintot költöttek, egy tranzakció során pedig átlagosan 3500 forintot fizettek. A legnépszerűbb költési kategória az élelmiszer-vásárlás volt (52 százalék), ezt követte a szórakozás (19 százalék) és a ruházkodás (11 százalék).
A bank szerint ugyanakkor a nyári szünet alatt átalakulnak a gyerekek költési szokásai is: ilyenkor az utazással kapcsolatos költések átlagosan 68 százalékkal, a ruházkodási kiadások pedig 25 százalékkal nőnek. Sok szülő szerint a 7–10 éves kor a legalkalmasabb időszak arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a pénz kezelésével: az ilyen korú gyermeket nevelő szülők 94 százaléka ad zsebpénzt, jellemzően rendszeresen. A legtöbben havi 1–24 ezer forint közötti összeget biztosítanak gyermeküknek, de minden ötödik szülő ennél többet is.
A szülők fele szerint a bankkártya átláthatóbbá teszi a gyermek költéseit, míg 38 százalékuk úgy véli, hogy biztonságosabb megoldás a készpénznél.
Figyelemre méltó emellett, hogy a szülői visszajelzések alapján a gyerekek 46 százaléka tudja, hogyan kell bankkártyával fizetni, harmaduk pedig az egyenleglekérdezést és a PIN-kód használatát is magabiztosan kezeli. A legtöbb szülő ugyanakkor fontosnak tartja a megfelelő korlátok beállítását, ezért gyakran alkalmaz napi költési, online vásárlási vagy készpénzfelvételi limiteket.
A Visa megbízásából készült Ipsos-kutatás szerint a 10–14 éves korosztály 42 százaléka rendelkezik saját bankszámlával. Bár ezek használata jellemzően még az alapfunkciókra korlátozódik, jól mutatja, hogy a gyerekek egyre korábban találkoznak a digitális pénzügyekkel.
Az elmúlt években egyébként látványosan bővült azoknak a bankoknak a köre, amelyek már kisiskolás kortól kínálnak bankszámlát. Több pénzintézetnél akár már a gyermek születése után elindítható a számlanyitás, máshol 7 vagy 14 éves kortól érhetők el a diákoknak szóló bankszámla csomagok. Számlanyitásra ajéndékpénzekkel is csábítanak a bankok.
