Az XTB befektetési alkalmazás megbízásából készült felmérés szerint a magyar felnőttek mindössze egyharmada rendelkezik valamilyen befektetéssel, míg 62 százalék teljesen kimarad ebből a világból. A pénzügyi jövőjét a válaszadók 34 százaléka egyáltalán nem tervezi meg, és csupán minden tizedik ember rendelkezik tudatos, hosszú távú befektetési stratégiával. Nem meglepő, hogy 43 százalékuk úgy érzi, hosszú távú anyagi céljait valószínűleg soha nem éri el - írja az Economx.
A kutatás szerint a magyarok kétharmada legfeljebb hároméves időtávban képes gondolkodni, ami jelentősen megnehezíti az évtizedekre épülő vagyontervezést. Bár a megkérdezettek több mint fele tudja, hogy kisebb összegekkel is el lehet kezdeni a befektetést, minden negyedik válaszadó még mindig úgy gondolja, hogy ez kizárólag a magas jövedelműek kiváltsága.
A legtöbben havi 10 és 50 ezer forint közötti összeget szánnának befektetésre, ugyanakkor 16 százalék egyetlen forintot sem lenne hajlandó erre fordítani. Szakértők szerint a háttérben erős pszichológiai tényezők húzódnak meg: a válaszadók több mint ötöde kifejezetten a pénz elvesztésétől tart, míg 38 százalék saját bevallása szerint is kockázatkerülő. Fuller Bianka pszichológus szerint egy 10 ezer forintos veszteség akár háromszor erősebb érzelmi hatást válthat ki, mint az ugyanekkora nyereség öröme.
Akik már befektetnek, továbbra is a hagyományos eszközöket részesítik előnyben. A portfóliókban az állampapír vezet 50 százalékos aránnyal, ezt követik a befektetési alapok, a részvények és az ingatlanok. A modernebb megoldások is egyre népszerűbbek: minden tizedik befektető rendelkezik kriptovalutával, 9 százalék pedig ETF-eket vásárol.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a pénzügyi ismeretek önmagukban nem elegendők a befektetési kedv növeléséhez. A válaszadók szerint nagyobb bizalomra, átláthatóbb pénzügyi termékekre és egyszerűbb tájékoztatásra lenne szükség ahhoz, hogy többen merjenek hosszú távon is gondolkodni pénzügyeikről.
Magyarországon a megtakarítással rendelkezők fele legfeljebb 3 hónapig tudná fenntartani magát a jövedelme elvesztése esetén, 21 százalékuk pedig maximum egy hónapig tudna megélni. Csupán a válaszadók 16 százaléka rendelkezik egy évnél hosszabb időre elegendő vésztartalékkal.
A havi 200 ezer forint alatti bevételből élő háztartások 84 százaléka hó végére rendszerint kifogy a pénzéből, sőt akár még adósságokat is felhalmozhatnak, de még a 700 ezer forint feletti jövedelműek majdnem egyharmadával (27 százalék) is előfordul, hogy így járnak – derült ki a Provident reprezentatív felméréséből nemrég.
Az adatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a megtakarítási képesség korántsem egyenletesen oszlik el a társadalomban.
- A községekben élők mindössze 45 százaléka tud félretenni – szemben a fővárosiak 74 százalékával, illetve a vármegyeszékhelyen és városban élők 60–62 százalékával.
- Az érettségivel nem rendelkező válaszadók 33 százaléka képes megtakarítani, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez a szám 76 százalék.
- Jelentős a nemek közötti különbség is: míg a férfiak 69 százaléka rendelkezik megtakarítással, a nőknél ez az arány csupán 50 százalék
Kis javulás: míg tavaly októberben az összes megkérdezett 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hónapról hónapra él, ma ez az arány 39 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan pedig 9 százalékról 13 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a havi jövedelmüknek akár az egyharmad részét is félre tudják tenni.
