A bérriport egyik legfontosabb megállapítása, hogy az azonos munkakörhöz tartozó fizetések között is jelentős eltérések figyelhetők meg. A 216 vizsgált pozícióból 65 esetében több mint bruttó 500 ezer forint a havi alapfizetés alsó és felső kvartilise közötti különbség, 11 munkakörben pedig az egymillió forintot is meghaladja.
Különösen látványos a szóródás a magasabb szintű szakértői, informatikai és vezetői munkakörökben. Az AI/ML mérnökök havi bruttó alapfizetésének mediánja 1,47 millió forint, miközben az alsó kvartilis 772 ezer, a felső pedig 1,65 millió forint körül alakul. Ez azt jelenti, hogy a felső kvartilis értéke több mint kétszerese az alsónak.
Hasonló különbségek figyelhetők meg a szoftvermérnököknél is, ahol az 1,15 millió forintos medián mellett az alsó kvartilis 913 ezer, a felső pedig 1,65 millió forint.
Az ERP/SAP modulgazdák esetében a két kvartilis közötti különbség meghaladja a 800 ezer forintot, míg a stratégiai és üzletfejlesztési vezetőknél az 1,17 millió forintot is.
Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy egy munkakör megnevezése önmagában nem elegendő a megfelelő fizetési szint meghatározásához. A tapasztalat, a felelősségi kör, a speciális szaktudás és a vállalati működés sajátosságai jelentősen befolyásolhatják a bérezést. Éppen ezért a bértranszparencia nem egyszerűen a fizetések nyilvánosságra hozatalát, hanem a különbségek szakmailag megalapozott indoklását is megköveteli.
A legmagasabb medián alapfizetés az ügyvezetői és vállalatvezetői pozíciókhoz kapcsolódik, ahol a havi bruttó érték megközelíti a 3,6 millió forintot. A középvezetői és szakértői szinteken már jóval differenciáltabb kép rajzolódik ki. Egy HR-igazgató medián alapfizetése 2,22 millió forint, a HR-vezetőké 1,58 millió, míg a HR-generalistáké 943 ezer forint.
A fizikai munkakörök esetében alacsonyabb bérszinteket mutat az adatbázis. A betanított munkások medián alapfizetése bruttó 501 ezer, a bolti eladóké és pénztárosoké 556 ezer, a targoncakezelőké és anyagmozgatóké pedig 495 ezer forint körül alakul.
Az eredmények különösen aktuálisak a bértranszparenciáról szóló európai uniós irányelv fényében, amelynek átültetési határideje 2026. június 7. volt. A magyar jogszabály késik. Az új szabályozási keretrendszer célja, hogy a munkavállalók és az álláskeresők pontosabb információhoz jussanak a bérezésről, a vállalatok pedig objektív szempontok alapján, következetesen alakítsák ki bérstruktúrájukat. Az elemzés a Larskol HR- és kompenzációs tanácsadó cég szakmai partnerségével készült.
