A nyugdíj összegének kiszámításakor az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig szerzett, figyelembe vehető kereseteket veszik alapul. De nemcsak a munkabér számít, hanem bizonyos egyéb jövedelmek és ellátások is, emellett van még egy csoport: azok az ellátások, amiket csak akkor vesznek figyelembe, ha azokkal magasabb összegű nyugdíj jön ki.
A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításakor általában azokat a jövedelmeket veszik figyelembe, amelyek után a vonatkozó szabályok szerint nyugdíjjárulékot kellett fizetni.
- Munkabér és egyéb kereset: a munkaviszonyból és más biztosítási jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem.
- Prémium, jutalom, év végi részesedés: a vonatkozó időszakokra érvényes szabályok szerint figyelembe vehető kifizetések.
- Felszolgálási díj és borravaló: a felszolgálási díj a 2020. június 30-ig tartó időszakban 81 százalékban, ezt követően teljes összegben számít bele. A vendégtől közvetlenül kapott borravalónál a korábbi időszakra külön szabály vonatkozik.
- Egyes ekho-s jövedelmek: a nyugdíjszámításnál nem feltétlenül a teljes EKHO-alap számít, hanem annak a jogszabályban meghatározott része.
- Kisadózók jövedelme: a főállású kisadózók, illetve az egyéni vállalkozók esetében a társadalombiztosítási ellátások alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget veszik figyelembe.
- Egyéb, jogszabályban meghatározott jövedelmek: például bizonyos esetekben a járulékfizetés alapjául szolgáló előírt összeg vagy az uniós nyugdíjbiztosítási szabályok szerint beszámított jövedelem.
Ezeket az ellátásokat csak akkor veszik figyelembe, ha az kedvezőbb nyugdíjat eredményez: (készül egy számítás ezek figyelembevételével és ezek nélkül, majd a magasabb összeg számít)
Álláskeresési ellátások, gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások, ápolási és gondozási ellátások, rehabilitációs ellátások, egészségkárosodáshoz kapcsolódó egyes ellátások, prémiumévek programhoz kapcsolódó juttatások, Az ellátások folyósítása alatt szerzett munkabér.
Bővebben a témáról a Hóvége.hu cikkében lehet olvasni.
A nyugdíj megállapításánál fontos adat a szolgálati idő hossza. Időnként felbukkan kérdésként, hogy az egyetemi, főiskolai tanulmányok beletartoznak-e ebbe. A szabályozás egyértelmű.
- az 1998 előtti nappali felsőfokú tanulmányok szolgálati időnek minősülhetnek;
- a diploma megszerzése önmagában nem feltétele az elismerésnek;
- az 1997. december 31. utáni nappali felsőoktatási idő önmagában már nem szolgálati idő;
- erre az időszakra meghatározott feltételekkel szolgálati idő vásárolható;
- a szakközépiskolai évek nem számítanak automatikusan teljes egészükben;
- a szakmunkástanulói és szakképzési időkre külön szabályok vonatkoznak.
Félbehagyott tanulmányok esetén is jár a szolgálati idő. Nem feltétlenül kell diploma az igazoláshoz. Régi felsőfokú tanulmányok igazolására többek között az egyetemi vagy főiskolai leckekönyv is használható. Ezért akinek megvan a régi indexe, semmiképpen ne dobja ki.
Ha nincs meg, érdemes az egykori felsőoktatási intézménynél vagy annak jogutódjánál érdeklődni arról, milyen igazolást tudnak kiállítani a hallgatói jogviszonyról és annak időtartamáról.
