Az ilyen hirdetéseknél az olvasó érzése az, hogy túl szép, hogy igaz legyen: rugalmas munkaidő, kiemelkedő fizetés, tapasztalat nélkül is elérhető pozíciók, azonnali kezdés.
A csaló álláshirdetések klasszikus trükkje, hogy valamilyen ‘belépési díjat’, ‘tanfolyamköltséget’ kérnek, amit természetesen soha senki nem lát újra a pénztárcájában. Ha valaki pénzt kér azért, hogy te dolgozhass, az nem munkaadó, hanem szélhámos.
Gyanús lehet az is, ha a kommunikáció túl sietős, ha sürgetnek, hogy azonnal döntsd el, vállalod-e, vagy ha nem kapsz válaszokat az alapvető kérdéseidre. Egy megbízható cég mindig átláthatóan kommunikál és soha nem titkolja a részleteket, hiszen bizalmat szeretnének építeni.
A csaló álláshirdetések gyakran adatlopásra is mennek: a jelentkezés során elkérhetik a személyes adataidat, bankszámlaszámodat, esetleg személyi igazolványod másolatát. Ezekkel aztán később visszaélhetnek.
Nézz utána annak, aki a hirdetést feladta. Valódi cég? Van weboldala, elérhetősége, adószáma? Ha nem találsz róla semmit, az már önmagában intő jel. Az is árulkodó lehet, ha az e-mail cím nem céges, hanem például citromailes vagy yahoo-s. Bár ez önmagában még nem jelent csalást, de ha más gyanús tényezőkkel társul, érdemes óvatosnak lenni.
Az online térben elkövetett bűncselekmények – más néven a kiberbűnözés – soha nem látott kihívás elé állítják a hatóságokat.
Az információs rendszerek védelmi intézkedéseinek kijátszását megvalósító bűncselekmények száma 2022-ről 2023-ra több mint a harmincszorosára nőtt (14-ről 481-re), míg 2023-ról 2024-re további 61,5%-os növekedés tapasztalható a Legfelsőbb Bíróság adatai szerint.
Az adathalászat révén az elkövetők elektronikus úton – jellemzően telefonon vagy e-mailben – próbálnak meg bizalmas adatokat vagy hozzáférést kicsalni a sértettektől. Gyakori módszer például, hogy a csalók banki alkalmazottnak adják ki magukat, és számlával kapcsolatos állítólagos visszaélésre hivatkozva veszik rá az áldozatokat egy tranzakció jóváhagyására vagy egy távoli elérést biztosító szoftver telepítésére.
Szintén egyre nagyobb kihívást jelent az ún. BEC (Business Email Compromise) csalások elleni védekezés, ahol is az elkövetők azért utánoznak bizalmi személyeket – például cégvezetőket, beszállítókat –, hogy az alkalmazottakat rávegyék pénzügyi tranzakciók végrehajtására vagy érzékeny adatok kiadására.
Egyre gyakrabban mesterséges intelligencia alapú eszközöket is bevetnek a megtévesztés érdekében, például élethűen manipulált hang- vagy videófelvételeket (deepfake) hoznak létre, amellyel könnyedén meg tudják téveszteni az áldozatokat.
