A későbbi nyugdíj szempontjából kulcskérdés a társadalombiztosítási jogviszony hossza és az ezalatt befizetett járulékok összege. Nem mindegy ugyanis, hogy valakit teljes bérre jelentettek be, vagy csak részben, esetleg minimálbérre, miközben a fizetés többi részét zsebbe kapta. Ilyen esetekben a hivatalos nyilvántartásban jóval alacsonyabb jövedelem szerepel, ami később a nyugdíj összegét és akár a jogosultságot is rontja - derül ki a Hóvége.hu cikkéből.
Szakértők szerint ezért kiemelten fontos már a munkaviszony elején tisztázni a bejelentés részleteit: milyen bruttó bér után fizetik a járulékokat, és milyen jogviszonyban történik a foglalkoztatás. A különböző foglalkoztatási formák – például az EKHO vagy részmunkaidő – között jelentős eltérések lehetnek nyugdíj szempontjából.
A munkavállalóknak nem érdemes vakon bízniuk a munkáltatóban. A legbiztosabb módszer a járulékadatok rendszeres ellenőrzése a NAV online felületén, Ügyfélkapus belépéssel. A Járulékadatok lekérdezése opció segítségével itt kiderül, hogy a munkáltató valóban bejelentette-e a jogviszonyt, mióta áll fenn a biztosítás, és milyen jövedelem után történik a járulékfizetés. Az adatokat pdf vagy excel formátumban is le lehet letölteni.
A rendszeres ellenőrzés és a tudatos bérmegállapodás kulcsfontosságú, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor az embert ne érjék rendkívül kellemetlen meglepetések.
A hivatalos adatok szerint a legmagasabb nyugdíj Magyarországon már havi 4 millió forint felett jár. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb nyugdíjban részesülők idén februárban 9 millió forinthoz jutottak. Februárban ugyanis a havi nyugdíj mellett érkezett a 13. havi nyugdíj és a 14. havinak az egyheti részlete. Így a 4 millió forintban részesülő nyugdíjas összesen 9 millió forintot (4+4+1) kapott az államkasszából.
2013 óta ugyanis nincs nyugdíjplafon. Korábban volt egy felső korlát: senki nem kaphatott az átlagkereset két-háromszorosánál több nyugdíjat. Az Orbán-kormány 2013-ban döntött arról, hogy eltörli az úgynevezett nyugdíjplafont. Azóta aki sokat keresett – legyen az állami csúcsvezető, vállalatigazgató vagy miniszter –, annak a teljes fizetése beleszámít a nyugdíjába.
A legnagyobb csoportot egyébként jelenleg a 200-300 ezer forint közötti nyugdíjban részesülők teszik ki több mint 700 ezer fővel. Míg 700 ezer forint feletti összeget mintegy 14 ezer idős embernek utal az Államkincstár. Összesen 500 000 forint felett pedig 77 394-en kapnak.
