GDP

„Idén érdemi fordulatot láthatunk a növekedésben: alapesetben 2026-ra 2,3 százalékos GDP-bővülést valószínűsítünk, amit 2027-ben már 3 százalék feletti növekedés követhet. Amennyiben a közel-keleti konfliktus tartósan megemeli az energiaárakat és magasan tartja a befektetők kockázatkerülő magatartását, akkor a növekedés ennél lassabb lehet” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Foglalkoztatás

2025 utolsó hónapjaiban gyorsan csökkent a foglalkoztatottak száma,ugyanakkor a munkanélküliségi ráta nem emelkedett jelentősen, inkább az inaktivitás aránya nőtt. A decemberben mért 4,4 százalékos rátával a munkanélküliség gyakorlatilag stagnált, januárban azonban emelkedett.

„Idén még nem várunk érdemi csökkenést a munkanélküliségi rátában, 2026 során átlagosan 4,4 százalékos szinttel számolunk. A munkaerőpiac jellemzően késleltetve reagál a gazdasági folyamatokra, így a növekedés gyorsulása a második félévtől hozhat javulást ezen a piacon is” – tette hozzá Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.

Az előrejelzés szerint a munkaerőpiacra később fejthet ki hatást a Közel-Keleten kialakult helyzet.

 

Infláció

A tavalyi év végéhez közeledve egyre kedvezőbben alakultak az inflációs folyamatok, a januári adat már azt mutatta, hogy az infláció a következő hónapokban tartósan a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat.

„Az árnyomás mérsékeltebb, mint amire számítottunk, ezért a 2026-os inflációs előrejelzésünket 3,5 százalékról 2,9 százalékra csökkentettük. A béremelések és a transzferek ellenére is visszafogott maradt a vállalati árazási magatartás, ami biztató jel” – emelte ki Balog-Béki Márta.

A közel-keleti konfliktus az üzemanyagárakon és a gyengülő forinton keresztül azonban az inflációs képet is ronthatja.

Alapkamat

A vártnál kedvezőbb januári infláció lehetővé tette a februári kamatvágást, így másfél év stagnálás után, az irányadó ráta 6,25 százalékra csökkent. A piac ezt követően beárazta a kamatcsökkentések márciusi folytatását, de az iráni konfliktus miatt nem kizárt, hogy inkább kivár az MNB – mondták az MBH Elemzési Centrum szakértői.

Ha az iráni háborús helyzet gyorsan megoldódik és lezárulnának a harcok, úgy még idén 6 százalék alá kerülhet az alapkamat. Ebben az esetben 2027-ben is folytatódhatna a kamatcsökkentési ciklus, de a mértéke nagyban függ a jövő évi inflációs folyamatoktól. Az MBH Bank közel-keleti konfliktus kirobbanása előtti elemzői prognózisa szerint 2027 végén 5 százalék körül alakulhat az MNB irányadó rátája.

 

1

Forintárfolyam

A forint az elmúlt hónapokban a nemzetközi dollárgyengülés, az erős hazai reálkamat és a kedvező befektetői hangulat hatására 380 alá erősödött. A hazai fizetőeszköz ellenállóképessége februárban is kitartott, még a dollár újbóli erősödése és az MNB kamatcsökkentése mellett is. A napokban kirobbanó közel-keleti válság azonban jelentősen gyengítette a forintot. A szakértők szerint a közeljövőben a forint mozgását egyértelműen az iráni háborús helyzet fogja befolyásolni: gyors rendeződés esetén ismét a 380 forintos, vagy ez alatti szintekre kerülhetne az euró árfolyama, de további háborús eszkaláció esetén a nemrég elért 385-ös szinthez képest is tovább eshet a forint.

Hiány

A legfrissebb adatok alapján a 2025-ös 5 százalékos hiánycél teljesülhetett, sőt akár kissé kedvezőbb is lehetett az egyenleg. Habár a bejelentett fogyasztásélénkítő és jóléti intézkedések terhet rónak a költségvetés kiadási oldalára, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a háztartásoknak kiosztott jövedelem egy része várhatóan fogyasztásban fog lecsapódni, amely egyrészt az áfabevételeket növeli, másrészt a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet.

Az államháztartás eredményszemléletű hiánya 2026-ban 5,3 százalék, 2027-ben pedig 4,8 százalék lehet.

2