Az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ETUC számításai szerint az unió 92,5 millió női munkavállalója összesen több mint 358 milliárd eurót, átszámítva közel 130 ezer milliárd forintot veszít egyetlen év alatt a férfiak és nők fizetése közötti eltérés miatt.
Ez a becslés természetesen nem azt jelenti, hogy minden esetben ugyanazért a munkáért fizetnek kevesebbet: az úgynevezett kiigazítatlan bérszakadékot a munkakörök, ágazatok, munkaidő és vezetői pozíciók eltérő megoszlása is alakítja.
A különbségek csökkentését szolgálná az Európai Unió bértranszparencia-irányelve. A szabályozást 2026. június 7-ig kellett volna átültetni a tagállami jogrendbe, ám az ETUC szerint a határidőig csak négy ország teljesítette maradéktalanul a feladatot. Az irányelv például átláthatóbb bérezést, erősebb munkavállalói jogokat és a nagyobb cégeknél rendszeres jelentési kötelezettséget ír elő.
Az országok között jelenleg óriásiak a különbségek. Luxemburg az egyetlen uniós tagállam, ahol a nők átlagkeresete valamivel magasabb a férfiakénál. A másik véglet Észtország, ahol a bérszakadék eléri a 18,8 százalékot.
A legnagyobb éves veszteséget Finnországban mérték, ahol egy nő átlagosan 7592 euróval, mintegy 2,75 millió forinttal keres kevesebbet. Ausztriában közel 2,5 millió, Németországban 2,2 millió, Svédországban pedig mintegy 1,86 millió forint a különbség. Magyarországon az ETUC becslése szerint évi 3181 euró, vagyis nagyjából 1,15 millió forint a nőkre jutó kereseti hátrány.
– fogalmazott Esther Lynch, az ETUC főtitkára. A szakszervezeti szövetség számítása szerint már a bérkülönbség tizedével történő mérséklése is átlagosan évi 672 euróval, mintegy 244 ezer forinttal növelné egy uniós női munkavállaló jövedelmét. A fizetések nyilvánossága így önmagában nem oldana meg minden egyenlőtlenséget, de jóval nehezebbé tenné, hogy az indokolatlan különbségek rejtve maradjanak.
Olvasd el ezt is!
