A valóság jóval árnyaltabb, egyelőre ugyanis szó sincs általános tilalomról. A félreértés alapja az EU új csomagolási és csomagolási hulladékokról szóló rendelete. A PPWR augusztus 12-én lép hatályba, célja pedig a felesleges csomagolóanyagok visszaszorítása, az újrahasznosíthatóság javítása és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése.
Ezek azonban elsősorban az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokban használt PFAS-vegyületekre vonatkoznak. Ezeket gyakran örök vegyi anyagoknak nevezik, mivel nehezen bomlanak le, és hosszú idő alatt felhalmozódhatnak a környezetben.
Az uniós cél az, hogy 2030-ra minden, az európai piacon forgalomba kerülő csomagolás újrahasznosítható vagy újra felhasználható legyen. A tét komoly: az Eurostat adatai szerint 2023-ban 79,7 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett az EU-ban. Egy lakosra átlagosan 35,3 kilogramm műanyag csomagolási hulladék jutott.
A palackos vizek körüli bizonytalanságot az okozza, hogy a rendelet valóban korlátozná az egyes termékek összefogására használt műanyag csomagolásokat. A szabályozás ugyanakkor kizárólag a műanyagból készült megoldásokat érinti, és mentességet engedélyez azokban az esetekben, amikor a közös csomagolás az áruk biztonságos kezeléséhez vagy szállításához szükséges.
Az Euronews szerint a több palackot összefogó zsugorfólia várhatóan ebbe a kivételi körbe kerülhet, hiszen viszonylag nehéz termékek mozgatását könnyíti meg.
A korlátozások elsődleges célpontjai tehát inkább azok az egyszer használatos műanyag csomagolások lehetnek, amelyekre nincs valódi szállítási vagy biztonsági szükség, és csupán több termék együttes megvásárlására ösztönzik a fogyasztókat.
A Bizottság várhatóan 2027 februárjáig teszi közzé a részletes végrehajtási útmutatót. Addig biztosan annyi állítható, hogy augusztustól nem tűnnek el automatikusan a boltokból a zsugorfóliás ásványvizes csomagok.
