A magyar nyugdíjrendszer egyik legkedvezőtlenebb sajátossága, hogy míg a kezdő nyugdíjat a korábbi évek bérszintjének figyelembevételével állapítják meg, az első kifizetést követően az ellátás már nem követi a bérek emelkedését. A nyugdíj megállapítását követően az éves emelés főszabály szerint az inflációhoz igazodik, így a már megállapított nyugdíjak nem követik automatikusan a bérek emelkedését.
Amíg az aktív dolgozók fizetése reálértékben is emelkedik – vagyis a bérek gyorsabban nőnek, mint az árak –, addig a nyugdíjasok járandóságának vásárlóereje lényegében változatlan marad. Ha van gazdasági növekedés, akkor az aktív társadalom évről évre jobban él, a nyugdíjas viszont teljesen kireked ebből a fejlődésből.
A Bankmonitor cikkeszerint a probléma egyik lehetséges kezelési módja az lenne, ha a nyugdíjemelések meghatározásakor nem kizárólag az inflációt, hanem részben a keresetek emelkedését is figyelembe vennék.
A nemzetközi gyakorlatban alapvetően három indexálási modell létezik:
Bérindexálás: a nyugdíjak a keresetekkel együtt emelkednek. Ez megőrzi a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékét, de jelentősen nagyobb és nehezebben kiszámítható költségvetési kiadásokkal járhat.
Árindexálás: a nyugdíjak az infláció mértékével emelkednek. Ez védi a vásárlóerőt, ugyanakkor nem engedi, hogy a nyugdíjasok automatikusan részesedjenek a reálbér-növekedésből. Magyarországon 2012 óta kizárólag a várható infláció alapján határozzák meg az év eleji nyugdíjemelést.
Vegyes indexálás: az emelésben az infláció és a bérnövekedés is szerepet kap. Magyarországon korábban ilyen rendszerben működött az úgynevezett svájci indexálás.
Magyarországon korábban már alkalmaztak vegyes indexálási módszert, az úgynevezett svájci indexálást, amelyben 50 százalékos súllyal a bérek, 50 százalékos súllyal pedig az infláció változását vették figyelembe. A vegyes indexálással sem szűnne meg teljesen a lemaradás, de jelentősen mérséklődhetne.
Az indexálás megváltoztatása politikai és költségvetési döntés, amit az egyéni megtakarító közvetlenül nem tud befolyásolni. Azt viszont igen, hogy mekkora saját vagyonnal és rendszeres nyugdíjkiegészítéssel érkezik el az aktív évei végére. Minél korábban kezd valaki megtakarítani, annál kisebb havi összegből építhet fel érdemi tartalékot.
Olvasd el ezt is!
