A K&H kutatása szerint az idei második negyedévben az első negyedévben a fiatalok 50 százaléka rendelkezett valamilyen megtakarítással, a második negyedévben már 56 százalékuk. A megtakarítással rendelkezők között ugyanakkor lényegében nem változott azok aránya, akik legalább fél évig meg tudnának élni a félretett pénzükből: előző negyedévben 34, míg a másodikban 35 százalékot mértek. Így a teljes fiatal népességre vetítve a legalább fél évre elegendő tartalékkal rendelkezők aránya 17-ről 20 százalékra emelkedett.
A megtakarítással rendelkező 19-29 év közötti férfiak 44 százaléka tudna legalább fél évig megélni jövedelem nélkül, míg a nőknél mindössze 25 százalék ez az arány – így jön ki az átlagos 35 százalék. Az első negyedévben 45, illetve 20 százalék volt a két érték, vagyis a nemek közötti különbség valamelyest mérséklődött, de továbbra is számottevő. A második negyedéves eredmények szerint életkor alapján is erős eltérés mutatkozik: a 26–29 éves megtakarítók 48 százaléka, a 19–25 éveseknek viszont csak 29 százaléka rendelkezik legalább fél évre elegendő tartalékkal, ami szorosan összefügg a keresőképesség megváltozásával a két korcsoport között – előbbiek ugyanis több, mint kétszer akkora megtakarítással rendelkeznek átlagosan, mint a fiatalabbak (1,6 millió vs. 700 ezer Ft).
Sokat nyer az, aki korán kezdi az öngondoskodást. A Bankmonitor kiszámolta: ha valaki havi 10 ezer forintot tesz félre hosszú távon, például 25 éven keresztül, a lejáratkor mai értéken több mint 5,6 millió forint gyűlhet össze a számláján. Ebből a végösszegből 2,6 millió forintot tisztán a hozamok termelnek ki. Ha valaki megduplázza a tétet, és havi 20 ezer forintot különít el, a futamidő végén már 11,2 millió forint várhatja, amiből 5,2 millió forint a kamatok és hozamok eredménye.
