A Budapest és vidék közötti bérszakadék folyamatosan szűkül. Míg 2019-ben a legalacsonyabb bruttó átlagkeresettel bíró Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bérszínvonala a budapestinek csupán 55,6 százalékát érte el, ez az arány 2025-re 61,5 százalékra emelkedett. Tehát az alacsonyabb átlagbérekkel rendelkező vármegyék felzárkózási folyamata, ha tyúklépésben is, de halad - írja elemző cikkében a Bankmonitor.
Budapest: 851 211 forint
Győr-Moson-Sopron: 737 115
Komárom-Esztergom: 696 992
Fejér: 680 039
Tolna: 663 112
Heves: 647 641
Pest: 646 120
Vas: 636 925
Veszprém: 627 027
Hajdú-Bihar: 620 449
Csongrád-Csanád: 612 368
Baranya: 607 525
Bács-Kiskun: 606 461
Jász-Nagykun-Szolnok: 579 403
Somogy: 574 523
Zala: 572 904
Borsod-Abaúj-Zemplén: 571 321
Nógrád: 544 662
Békés: 537 152
Szabolcs-Szatmár-Bereg: 523 437
Ha a tevékenységi köröket és a megyéket együttesen vizsgáljuk, az ország abszolút csúcstartója Tolna megye energetikai szektora. A Paksi Atomerőműnek köszönhetően az itt dolgozók havi bruttó 1,6 millió forintos, az egész országban egyedülálló átlagbérrel büszkélkedhetnek.
Ez a kiemelkedő összeg még a budapesti elitet is maga mögé utasította: a második legmagasabb átlagfizetést a fővárosi pénzügyi és biztosítási szektor dolgozói vihették haza (bruttó 1,21 millió forint), míg a harmadik helyre a budapesti információs és kommunikációs szféra futott be (bruttó 1,18 millió forint). A vidék rejtett tartalékait mutatja az is, hogy Fejér megye IT szektora (1,03 millió Ft) és Csongrád-Csanád megye bányászati szférája – MOL algyői tevékenységének hatása – (1,02 millió Ft) is átlépte a bűvös egymilliós határt.
Ezzel szemben a vendéglátásban dolgozók helyzete kijózanító, Szabolcsban alig bruttó 365 ezer forintot vihetnek haza, de még a fővárosban is jócskán az átlag alatt keresnek.
Szintén mellbevágó a feldolgozóipar kettőssége. Ugyanaz a fáradságos munka teljesen mást ér Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol közel bruttó 890 ezer forint a gyári dolgozók átlagbére és Békésben vármegyében, ahol csupán 567 ezer forint.
