A magyarok fele hónapról hónapra él, és egyre többen érzik úgy, hogy semmilyen anyagi biztonságuk nincs – derül ki a Provident Barométer friss, reprezentatív kutatásából. A felmérés, amelynek eredményeiről a Világgazdaság számolt be, azt mutatja, hogy idehaza a megtakarítási képesség rohamosan romlik, miközben nő az aggodalom a munkahely elvesztése, az infláció és a nyugdíj összegének elégtelensége miatt.
A kutatás egyik legriasztóbb eredménye, hogy míg áprilisban a válaszadók 41 százaléka számolt be arról, hogy a hónap végére elfogy a pénze, mostanra ez az arány 48 százalékra nőtt. Vagyis a magyar lakosság közel fele már napról napra él, tartalékok nélkül. A megtakarításra képesek aránya szintén csökken: jelenleg mindössze 8 százalék tudja félretenni rendszeresen a jövedelme egyharmadát, a többségnek viszont semmi mozgástere nincs.
A bizonytalanság több forrásból is táplálkozik. A válaszadók harmada attól tart, hogy az infláció miatt elértéktelenedik a fizetése, ötödük pedig úgy érzi, a jövőbeni nyugdíja nem lesz elegendő a megszokott életszínvonal fenntartására. A munkahely elvesztésének veszélyét a lakosság több mint hatoda említette, 14 százalék pedig attól fél, hogy betegség miatt esik ki a munkából. Mindössze a megkérdezettek tíz százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tart semmilyen pénzügyi veszélytől.
A felmérés arra is rávilágít, hogy az anyagi helyzet romlása együtt jár a pénzügyi tájékozatlansággal. A válaszadók közel harmada bevallotta, hogy egyáltalán nem szokott információt gyűjteni pénzügyekről, különösen a kisebb településeken élők és az alacsonyabb végzettségűek körében jellemző ez. Ez azt jelzi, hogy a lakóhely és az oktatás meghatározó tényezők a pénzügyi tudatosság alakulásában.
A megtakarítási formák közül továbbra is az ingatlan számít a legnépszerűbbnek, ezt követik a forint alapú megtakarítások és az arany. Bár egyre többen említik a kriptovalutát és a részvényeket is, ezek súlya továbbra is viszonylag alacsony. A döntések mögött leggyakrabban a várható hozam és a rugalmasság – vagyis a pénzhez való könnyű hozzáférés – állnak.
A jövőbe vetett bizalom szintén meglehetősen alacsony. A lakosság 48 százaléka romló anyagi helyzetre számít, 30 százalék szerint nem változik, és csupán 21 százalék remél javulást a következő egy évben. A fiatalabb korosztályok ugyan némileg optimistábbak, de még a 18–35 éveseknek is csupán harmada gondolja, hogy a jövőben jobban fog élni.
A Provident szakértői szerint a romló megtakarítási képesség és a pénzügyi ismeretek hiánya együtt komoly kockázatot jelent: egy váratlan kiadás sokak számára azonnali krízist okozhat. A cég vezetői hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi edukáció nem kiváltság, hanem alapvető szükséglet, amely nélkülözhetetlen a biztonságos jövő megteremtéséhez.
Egyre többen választják megtakarításra a lakástakarékot - írtuk a közelmúltban. Például az Erste Lakástakarék 2024-ben 211 milliárd forint értékben kötött új szerződéseket, csaknem annyit, mint az eddigi rekordévnek számító 2018-ban elért volumen (219 milliárd forint). A megspórolt és kamattal növel pénzek leggyakoribb felhasználása a felújítás, az adásvétel és a hitelkiváltás. Az átlagos havi befizetés 20-50 ezer forint között mozog a Fundamentánál. Ráadásul a lakás-takarékpénztárakra vonatkozó szabályozás tavaly őszi módosítása nyomán már üdülők vásárlására, illetve felújítására is fordítható a felhalmozott megtakarítás és az ahhoz kapcsolódó hitel.
