Megéri vagy sem haszonélvezettel terhelt ingatlant venni?

Haszonélvezeti jog keletkezhet szerződéssel vagy a jogszabály által. Utóbbira példa egy házastárs halála: a túlélő házastárs automatikusan élete végéig használhatja a közös otthont és annak berendezéseit, akkor is, ha az elhunytnak van gyermeke vagy unokája. Szerződés esetén szükséges az ingatlan birtokának átadása és ezen jog bejegyzése az ingatlannyilvántartásba. 

A haszonélvező lakhat az ingatlanban, bérbe is adhatja, de nem adhatja el, és nem vehet fel rá hitel a tulajdonos belegyezése nélkül. A bérbeadás is csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos nem tart rá igényt.
 

A tulajdonos nem kényszerítheti a haszonélvezőt arra, hogy elköltözzön. Az ingatlan eladásakor a haszonélvezeti jogot csak a jogosult beleegyezésével lehet megszüntetni, amihez az adásvételi szerződés aláírása is szükséges. A megszüntetés lehet ingyenes, vagy történhet ellenérték fejében, ami a vételár és a jog értékének újraelosztását jelenti.

A haszonélvezettel terhelt ingatlan piaci értéke általában 20–40%-kal alacsonyabb a haszonélvezeti jog időtartamától és a haszonélvező életkorától függően. Minél fiatalabb a haszonélvező, annál nagyobb a csökkenés, mert hosszabb ideig élhet a jogával. A Hóvége cikke részletezi, hogy mennyit is ér a haszonélvezeti jog, azaz hogyan számolják ki az ilyen ingatlan vételárát, amit itt olvashat. Példa egy 60 éves haszonélvező esetén az 50 millió forint értékű ingatlanhoz 35 millió forintért lehet hozzájutni.
 

Érdemes figyelni a szabályokra, ha kiadjuk a lakásunkat - figyelmeztet a NAV.  A lakáskiadáshoz a magánszemélyeknek nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.