A hazai lakosság jelentős része hajlamos szőnyeg alá seperni a nyugdíjrendszer problémáit, és különféle kifogásokkal halogatni az öngondoskodást. A Bankmonitor szerint létezik néhány olyan mélyen berögzült, veszélyes tévhit, amelyek alapjaiban áshatják alá a jövőbeli anyagi biztonságunkat.

Az egyik leggyakoribb érv az „úgysem érem meg a nyugdíjkorhatárt”, ami a statisztikák fényében tiszta szerencsejáték: a várható élettartam folyamatosan növekszik, így óriási a kockázata annak, hogy valaki megtakarítások nélkül marad aktív jövedelem nélkül idős korára.

A másik végzetes hiba, amikor a fiatalok azzal nyugtatják magukat, hogy „ráérnek még” a harmincas éveikben félretenni. Valójában minél korábban kezdődik a megtakarítás, annál kevesebb havi összeggel, a kamatos kamat erejének köszönhetően annál nagyobb vagyont lehet felhalmozni.

Sokan abban a hitben élnek, hogy az ingatlanuk eladása vagy kiadása majd mindent megold, ám a lakáspiac likviditási és fenntartási kockázatait gyakran alulbecsülik, ráadásul egy saját ingatlanban lakni is kell valahol.
 

Sokan vakon bíznak abban is, hogy az állam végül úgyis kisegíti a rendszert, vagy hogy a gyermekeik támogatják majd őket. A demográfiai mutatók azonban egyértelműek: az aktív eltartók száma drasztikusan csökken, így az állami kassza képtelen lesz a jelenlegi életszínvonalat biztosítani, a felnövekvő generációknak pedig a saját megélhetésük biztosítása is komoly kihívást jelent majd.

Felbukkan az a tévhit is, hogy az öngondoskodás csak a gazdagok kiváltsága. A valóságban már havi 10-15 ezer forintos rendszeres félretevéssel és az állami adójóváírások kihasználásával is milliókat lehet megmenteni az időskori elszegényedéstől. A halogatás és a tévhitek kergetése helyett a tudatos pénzügyi tervezés a megoldás.

1
Itt vannak az öngondoskodási formák

Több konstrukcióból is választhatnak azok, akik szeretnének anyagilag készülni a nyugdíjas évekre és az állami támogatást is kihasználnák. A megfelelő forma kiválasztása nagyban függ a korosztálytól, a pénzügyi jártasságtól és a kockázattűrő képességtől:

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP): A legstabilabb és legolcsóbb megoldás azoknak, akik nem akarnak napi szinten foglalkozni a befektetésekkel. A minimális havi tagdíj rendkívül alacsony (5 000 – 11 000 Ft), a költségek elenyészőek, és a hozamok 10 év után 3 évente adómentesen felvehetők. Max. évi 150 000 Ft adójóváírás érhető el vele.

Nyugdíjbiztosítás: Biztosítótársaságokon keresztül működő, jogilag rendkívül védett forma, amely fixálja a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárt (65 év). Ha az állam időközben emelné a korhatárt, a kifizetés akkor is elindul az eredeti időpontban. Évi maximum 130 000 Ft adójóváírás jár utána.

Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ): Olyan befektetőknek ajánlott, akik maguk szeretnék adni-venni az értékpapírokat, részvényeket és állampapírokat. Maximális szabadságot ad, de szakértelmet is kíván. Az adójóváírás felső határa itt évi 100 000 forint.

2