Bár az időskori anyagi biztonság megteremtése kulcsfontosságú kérdés, a magyarok többsége komoly információhiánnyal küzd a hazai nyugdíjpénztári szektor teljesítményét illetően. Az ÖPOSZ megbízásából készült országos felmérés rávilágított, hogy a lakosság körében mélyen rögzült tévhitek élnek, amelyek hátráltatják a tudatos megtakarítási döntéseket.
A hazai nyugdíjpénztári szektor tavaly kiemelkedő, 8,8 százalékos átlagos hozamot produkált, amivel ismét sikerült felülmúlnia az inflációt. Ennek ellenére a válaszadók kétharmada közelítőleg sem volt képben a számokkal: a rosszul tippelők túlnyomó többsége a valóságosnál lényegesen kisebb növekedést, sőt, veszteséget feltételezett.
Hosszabb távon is hasonló a helyzet. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a szektor az elmúlt húsz évben 6,36 százalékos éves nettó átlaghozamot mutatott fel, a megkérdezettek tízből négyen durván alulbecsülték a pénztárak teljesítményét. Mindössze a válaszadók bő egyharmada találta el a valós, 5–10 százalék közötti sávot. „Ez az alulinformáltság azért veszélyes, mert szerepet játszhat abban, hogy az indokoltnál jóval kevesebben választják ezt az öngondoskodási formát, lemondva az időskori anyagi biztonság egyik fontos pilléréről” – figyelmeztetett Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.
A felmérés szerint a válaszadók közel negyede rendelkezik jelenleg nyugdíjpénztári tagsággal. Ez az öngondoskodási forma nem reprezentatív módon oszlik el a társadalomban:
Legnépszerűbb: A negyvenes-ötvenes korosztályban, a diplomások, valamint a magukat magas jövedelműnek vallók körében (itt a tagsági arány eléri a 33%-ot).
Legkevésbé jellemző: A fiatalabb és az alacsonyabb jövedelmű rétegekben, ahol a tájékozottság is jóval alacsonyabb szintű.
A megtakarítások után járó, 20 százalékos (évente legfeljebb 150 ezer forintos) állami szja-visszatérítést szintén homály fedi. A válaszadók harmada tévesen úgy véli, az állam semmilyen támogatást nem nyújt. Mindössze 40 százalék tudja pontosan, hogy a kedvezmény nem automatikus: csak azok vehetik igénybe, akik fizetnek személyi jövedelemadót, és erről az adóbevallásukban kifejezetten rendelkeznek.
Nyugdíj-előtakarékosságra a megfelelő konstrukció kiválasztása nagyban függ a korosztálytól, a pénzügyi jártasságtól és a kockázattűrő képességtől:
Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP): A legstabilabb és legolcsóbb megoldás azoknak, akik nem akarnak napi szinten foglalkozni a befektetésekkel. A minimális havi tagdíj rendkívül alacsony (5 000 – 11 000 Ft), a költségek elenyészőek, és a hozamok 10 év után 3 évente adómentesen felvehetők. Max. évi 150 000 Ft adójóváírás érhető el vele. (Az 150 ezer forintos keret az önkéntes egészségpénztárral együtt értendő. Aki ott kimaxolja a keretet, itt nem vehet igénybe adóvisszatérítést.)
Nyugdíjbiztosítás: Biztosítótársaságokon keresztül működő, jogilag rendkívül védett forma, amely fixálja a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárt (65 év). Ha az állam időközben emelné a korhatárt, a kifizetés akkor is elindul az eredeti időpontban. Évi maximum 130 000 Ft adójóváírás jár utána.
Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ): Olyan befektetőknek ajánlott, akik maguk szeretnék adni-venni az értékpapírokat, részvényeket és állampapírokat. Maximális szabadságot ad, alacsony költségekkel működik, de szakértelmet is kíván. Az adójóváírás felső határa itt évi 100 000 forint.
Olvasd el ezt is!
