A nyugdíj előtti álláskeresési segély annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) következő rendelkezéseinek megfelel:
30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
a) munkát akart vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet felajánlani,
b) a kérelem benyújtásának időpontjában
ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és
bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és
c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és
ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.
d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (ez minimum 15 év szolgálati idő megszerzését jelenti), és
e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
Azok, akik a nyes iránti kérelem benyújtása előtti 3 évet megelőzően (például a legkorábbi, 60 éves életkorban benyújtható igénylés esetén az 57 éves életkoruk betöltése előtt) kimerítették az álláskeresési járadékra való jogosultságukat és azóta sem tudtak olyan keresőtevékenységet folytatni, amely a megszűnése esetén álláskeresési járadékra jogosítaná őket a nyes iránti kérelem benyújtását megelőző kritikus 3 évben, nem igényelhetnek nyes-t.
A 2022. december 31-éig hatályos korábbi feltétel szerint nem a kérelem benyújtása előtti 3 évben, hanem a benyújtás előtt bármikor kellett teljesülnie annak a feltételnek, hogy a nyes-t kérelmező személy legalább 45 napig álláskeresési segélyben részesüljön.
Mint a szakértő írja, a szigorítás legfőbb oka feltehetően az, hogy a jogalkotó be akarta zárni a nyes növelése iránti lehetőség kiskapuját.
A nyes összege ugyanis a megállapítását követően nem emelkedik (nem nő sem a nyugdíjemelés, sem a minimálbér növekedésének éves mértékével), ezért a korábbi években megállapított nyes a minimálbér gyors növekedésének éveiben relatíve elértéktelenedik.
Például a 2022-ben megállapított nyes az akkor érvényes 200.000 Ft minimálbér 40%-a, 80.000 Ft lehetett a főszabály szerint. Ez az összeg kísérte végig a nyes-ben részesülőt a 65 éves nyugdíjkorhatára betöltéséig.
2026-ban a minimálbér 322.800 Ft, a nyes összege 129.120 Ft. De csak annak, akinek idén állapítják meg a nyes-t, a korábbi években megállapított nyes összege nem változik.
Ezt próbálták úgy orvosolni egyes érintettek, hogy a korábbi évben megállapított nyes-ről (amelynek összege a főszabály szerint a korábbi évben érvényes minimálbér összegének a 40%-a volt és így is maradt volna a nyes folyósításának teljes tartama alatt) az év végével lemondtak, majd a nyes iránti igényüket a következő év elején újra beadták, így az új nyes megállapításánál már az új megállapítás évében érvényes minimálbér 40% lett a nyes összege.
Mint Farkas András rámutat, ez a kiskapu addig maradhatott nyitva, amíg a 45 napos álláskeresési járadék igénybevétele figyelembe vehetőségének nem volt időkorlátja. E rendelkezés szigorítása azonban 2022. január 1-jétől lényegében bezárta ezt a kiskaput (a legoptimálisabb esetben is csak legfeljebb kétszer alkalmazható a lemondás/új igénylés stratégiája, ha valaki a nyes iránti eredeti kérelem benyújtásának évében részesült álláskeresési járadékban).
Farkas András hírlevelére itt lehet feliratkozni.
A 65 éves nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait pedig a munkáltatónak kell bizonyítania. A 60 év feletti még nem nyugdíjasok jogi védelméről itt írtunk bővebben.
