2012 óta a nominális átlagnyugdíj 131 százalékkal nőtt, de az árak 77 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban. Így a nyugdíjaknál a reálnövekedés 33 százalék volt, miközben a reálkeresetek 92 százalékkal bővültek. Ráadásul az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset arányában kifejezve a 2012-es 73 százalékról 50 százalékra esett vissza 13 év alatt.
Az adatokból kiderül, hogy a svájci indexálás megszüntetése indította el a leszakadást.
Korábban javított valamit a helyzeten, hogy 3,5 százalékos GDP-növekedés felett nyugdíjprémiumot fizettek, de ez nem épült be a nyugdíjakba. Új támogatási formák is megjelentek, mint például a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj idei, egy hetes részlete, amelyek szintén nem épültek be az alap nyugdíjellátásba.
Az elemzők felhívták a figyelmet, hogy az új kormány sávos nyugdíjemelési tervezete (illetve a minimum nyugdíj 120 ezer forintra emelése) érdemileg növelné a nyugdíjakat a legszegényebbek körében, azonban ezzel együtt súlyos terheket róna a költségvetésre.
A GKI számításai szerint az intézkedés évi 110 milliárd forint többletkiadást jelentene, ugyanakkor továbbra sem oldja meg az inflációs indexálás miatti elszegényedést.
Jelentős hatást gyakorol a nyugdíjasok jövedelmére a tervezett SZÉP-kártya juttatás is, ami a nyugdíj összegétől függően évi 100-200 ezer forint. Ennek becsült költségvetési kiadása 330 milliárd forint évente, de ez sem épül be a nyugdíjakba - írja elemzésében a GKI.
A kutatók szerint 2012-ben a magyar átlagnyugdíj az uniós átlag 31 százaléka volt, 2025-re ez 37 százalékra nőtt, ami 6 százalékpontos javulás, ha a reálbérek növekedését nem veszik figyelembe. A régiós szomszédok azonban átlagosan 13 százalékpontot zárkóztak fel ugyanebben az időszakban. Magyarország ennek következtében 3 helyet csúszott vissza az uniós rangsorban és jelenleg a negyedik legalacsonyabb átlagnyugdíjjal rendelkezik az EU-ban. (Az MTI összefoglalója alapján)
Olvasd el ezt is!
