A német nyugdíjszámítás a nyugdíjpontok rendszerére épül. Lényege, hogy az öregségi nyugdíj összege nem egy bonyolult képleten, hanem a teljes életút alatt összegyűjtött nyugdíjpontok összegén alapul. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a biztosított a naptári évben a jövedelme alapján kapja a pontokat, amelyeket a nyugdíjbiztosítónál vezetett biztosítási számlán tartanak nyilván. A járulékfizetéssel nem járó, de biztosítási időnek számító időszakok után is szerezhetők nyugdíjpontok (például a gyerekneveléssel vagy a munkanélküliként töltött idővel).
A Hóvége.hu három számítást készített, ebből most kettőt idézünk.
2026 első félévében a német nyugdíjérték pontonként 40,79 euró volt, ami júliustól 42,52 euróra emelkedik.
A minimálbéres szint (pl. vendéglátás, betanított gyári munka, logisztika): ha valaki teljes állásban, de a német minimálbér környékén keresett az 5 év alatt, a fizetése nagyjából a kinti átlagbér felét érte el. Ez évente kb. 0,55 nyugdíjpontot jelent, ami az 5 év végére összesen 2,75 pontot tesz ki. Ezt megszorozva a 42,52 eurós értékkel 5 év munka után bruttó 116,93 euró havi nyugdíjjal számolhatunk, ami mostani árfolyamon kb. 46 000 forint.
Az átlagos szakmunkás szint (pl. építőipar, sofőrök, irodai alkalmazottak): ha a munkavállalónak sikerült megközelítenie a mindenkori német átlagkeresetet, úgy évente nagyjából 0,85 pontot tudott összegyűjteni. Ez az 5 év alatt összesen 4,25 nyugdíjpontot jelent. A júliusi nyugdíjértékkel számolva az ellátása összesen bruttó 180,71 euró (kb. 71 000 forint) havonta.
A teljes cikk itt olvasható.
Eközben bírálatot kapott a magyar nyugdíjrendszer az Európai Bizottság országjelentésében. Főként a fenntarthatóság és az igazságosság tekintetében vannak kételyei az EU-ban.
A brüsszeli elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon a nyugdíjrendszer hosszú távon egyre nagyobb terhet jelenthet a költségvetésnek. Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy amennyiben a növekvő nyugdíjkiadások kezelésére nem születnek érdemi intézkedések, a következő évtizedben az államadósság akár a GDP 100 százaléka fölé is emelkedhet.
A Portfolio összefoglalója szerint a jelentés kitér arra is, hogy az előző kormány a korábbi országspecifikus ajánlások ellenére sem hajtott végre olyan reformokat, amelyek javíthatták volna a rendszer fenntarthatóságát.
Gondja van a Bizottságnak a 14. havi nyugdíjjal, a járulékplafon eltörlésével és a kizárólag az infláción alapuló emeléssel is. Bővebben itt.
